Megvannak a 2023-as emelt szintű magyarérettségi tételcímei: itt az összes témakör

Idén is nagyon vártuk, meg is érkeztek a következő vizsgaidőszak tételcímei. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a 2023-as emelt szintű magyarérettségi szóbeli témaköreit. Mutatjuk, mi vár rátok jövőre.

  • Csik Veronika

Akinek hiányzott volna Petőfi, Arany vagy Babits, annak van egy jó hírünk: nem maradnak ki a 2023-as emelt szintű magyarérettségiből sem.

Itt vannak a következő vizsgaidőszak tételcímei (fontos, hogy ezek idén is csak a témaköröket jelölik):

A tervek szerint a tavaszi érettségi írásbelijei május 5-től (aznap nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgák lesznek) 26-ig tartanak. A magyar nyelv és irodalom írásbeli - azaz az első kötelező tárgy - május 8-án 9 órakor lesz. Az emelt szintű szóbeliket 2023. június 7–14. között, az középszintű szóbeli vizsgákat pedig 2023. június 19–30. tartják majd. Itt a teljes menetrend.

A felvételiről és a 2023-as érettségikről folyamatosan frissülő cikkeinket itt olvashatjátok.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.