Jövőre változik az egyetemi felvételi, összeszedtük a legfontosabb szabályokat, amiket már most érdemes tudni, ha 2023-ban felvételiztek majd egyetemre.
1. Nem lesz központi minimumponthatár
Az egyetemek és főiskolák saját hatáskörben ezután is dönthetnek úgy, hogy minimumponthatárt húznak, de központi szabályhoz ezentúl nem kell igazodniuk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akár úgy is határozhatnak, hogy középiskolai és érettségi eredményektől függetlenül bárkit felvesznek.
A részletekről itt olvashattok.
2. Nem lesz mindenkinek kötelező az emelt szintű érettségi
Az egyetemek és főiskolák dönthetik el, hogy a 2023-tól felvételizőktől kérnek-e egy (vagy több) emelt szintű érettségit, vagy eltekintenek ettől a követelménytől, és megelégednek a középszintű vizsgával. Erről bővebben itt írtunk le mindent.
Azt, hogy milyen lesz a felvételi 2024-ben, amikor a legfontosabb változások is életbe lépnek, itt írtunk le mindent.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
