Hányan jelentkeztek a 2022-es felvételin a különböző képzési területekre?

Idén is a gazdaságtudományi szakokra jelentkezett a legtöbb felvételiző, de népszerűek a bölcsész-, a műszaki és a pedagógusképzések is.

  • Eduline

Július 21-én este kiderül, ki melyik egyetemre vagy főiskolára jutott be. Addig is nézzük, hányan felvételiznek idén a különböző képzési területekre. A Felvi statisztikái alapján ezek a legnépszerűbb területek:

  • Gazdaságtudományi képzések

    Jelentkezők száma: 28603

    Elsőhelyes jelentkezők száma: 21646
  • Bölcsészettudományi képzések

    Jelentkezők száma: 17406

    Elsőhelyes jelentkezők száma: 11830
  • Műszaki képzések

    Jelentkezők száma: 14112

    Elsőhelyes jelentkezők száma: 10617
  • Pedagógusképzések

    Jelentkezők száma: 11978

    Elsőhelyes jelentkezők száma: 8678
  • Társadalomtudományi képzések

    Jelentkezők száma: 11780

    Elsőhelyes jelentkezők száma: 5960
  • Orvos- és egészségtudományi képzések

    Jelentkezők száma: 10760

    Elsőhelyes jelentkezők száma: 8582
  • Informatikai képzések

    Jelentkezők száma: 10719

    Elsőhelyes jelentkezők száma: 8401
  • Jogi képzések

    Jelentkezők száma: 7482

    Elsőhelyes jelentkezők száma: 5510
  • Művészeti képzések

    Jelentkezők száma: 6311

    Elsőhelyes jelentkezők száma: 5258
  • Agrárképzések

    Jelentkezők száma: 5902

    Elsőhelyes jelentkezők száma: 4005
  • Természettudományi képzések

    Jelentkezők száma: 4418

    Elsőhelyes jelentkezők száma: 2439
  • Államtudományi képzések

    Jelentkezők száma: 4298

    Elsőhelyes jelentkezők száma: 3012
  • Sporttudományi képzések

    Jelentkezők száma: 4197

    Elsőhelyes jelentkezők száma: 2792
  • Művészetközvetítési képzések

    Jelentkezők száma: 876

    Elsőhelyes jelentkezők száma: 462

A 2022-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.