Felvételizők, figyelem! Nem minden szakon jár többletpont az OKJ-s vizsgáért

Ha szakirányú képzésen tanultok tovább, 32 többletpontot is kaphattok a felvételiben, de nem mindegy, hogy milyen OKJ-s bizonyítványotok van és milyen szakon tanulnátok. Mutatjuk a szabályokat.

  • Eduline

Jogász képzésre jelentkeztem és elutasították a jogi asszisztens OKJ-s végzettségem.

- érkezett a kérdés az Eduline-hoz. A válasz az, hogy az idei alapszabályok szerint többletpont az agrár, az államtudományi képzési terület bizonyos szakjai, a bölcsészettudományi képzési terület bizonyos szakjai, a gazdaságtudományok, az informatika, a jogi képzési terület bizonyos alapképzései, a műszaki, az orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzései, a pedagógusképzés (kivéve egyes osztatlan tanárképzési szakok és a szakoktató alapszak), a sporttudomány (kivéve edző alapképzés), a társadalomtudomány és a természettudomány képzési területekhez tartozó alap- és osztatlan képzéseken jár.

Tehát előfordulhat, hogy a választott képzésen - ahogy a jogi alapszakon sem - számítanak az OKJ-s pontok, hiába a szakirányú továbbtanulás. A részleteket ebben a táblázatban nézhetitek meg:

Az egyetemi-főiskolai felvételin összesen 100 többletpontot gyűjthettek, ebből 32 pontot kaphattok akkor, ha OKJ-bizonyítvánnyal, szakgimnáziumi képesítő bizonyítvánnyal vagy a középfokú szakképzettséget tanúsító oklevéllel rendelkeztek.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.