Felvételi: milyenek a 2022-es minimum- és előzetes ponthatárok?

Bár a 2022-es ponthatárok kihirdetéséig még hátravan egy kis idő, már most tudtok kalkulálni, például a minimum- és az előzetes ponthatárok alapján.

  • Eduline

Mi az az előzetes ponthatár?

Ahogy a korábbi évekhez, úgy 2022-ben is előzetes ponthatárokat húztak több népszerű szakon, például a kereskedelem és marketing, a kommunikáció- és médiatudomány, az általános orvosi vagy a gazdálkodási és menedzsment képzésen.

Hol érhetőek el az előzetes ponthatárok?

A 2022-es előzetes ponthatárokat ide kattintva nézhetitek meg. A listán szereplő szakokon csak akkor szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, ha elérik ezt a ponthatárt, függetlenül attól, melyik egyetem ilyen képzésére jelentkeztek. Az is nagyon fontos, hogy az elmúlt években többször volt példa arra, hogy az előzetes ponthatárokon változtattak, legtöbbször a jelentkezők száma és teljesítménye miatt emelkedett a bekerülési ponthatár, de arra is volt már példa, hogy a végleges ponthatár alacsonyabb lett az előzetesnél. A tavalyi végleges ponthatárokat itt nézhetitek meg.

Mi az a minimumponthatár?

A minimumponthatárt már nem adott képzésre, hanem képzési szintekre vonatkozik. Ha alapképzésre, osztatlan mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre, valamint mesterképzésre jelentkeztek, a felvételi összpontszámotoknak el kell érnie a jogszabályban meghatározott minimumpontszámot, azaz:

  • alap- és osztatlan szakon 280 pontot
  • felsőoktatási szakképzésen 240 pontot
  • mesterképzésen pedig 50 pontot.

Ha ennél kevesebb pontot szereztek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetitek meg a képzést.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.