Milyen történelmi atlaszt vihettek be szerdán a töriérettségire? És melyik résznél érdemes elővenni?
Ide kattintva már megnézhetitek a töriérettségi összes feladatsorának nem hivatalos, szaktanár átal kidolgozott megoldását.
Melyik típusú atlaszt lehet használni?
Az Oktatási Hivatal azt írja, a töriérettségin kizárólag „az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz” használható.
A gyakorlatban ez a következő kiadványokat jelenti:
Melyik feladatrészhez lehet használni atlaszt?
Középszinten, az összes feladatrésznél, az írásbeli és a szóbeli vizsgán is fellapozhatjátok az atlaszt. Emelt szinten szigorúbbak a szabályok, ugyanis a szóbelin végig használhatjátok az atlaszt, az írásbelin viszont csak a II. résznél vehetitek elő. A szóbeli vizsgára az iskola biztosítja a segédeszközt, az írásbelire azonban nektek kell atlaszt vinnetek. Persze olyan példányt, amelyben nincs írás, rajz, semmi bejegyzés.
Az atlasz az adott események időbeli és térbeli elhelyezéséhez jelenthet nagy segítséget az esszéfeladatoknál, a tesztfeladatoknál viszont lehet, hogy csak időveszteség egy-egy évszám ellenőrzése. A 12 rövid feladatban a források nagyon egyértelműen meghatározzák, hogy pontosan mire kell válaszolni. Ilyenkor sokszor csak zavaró az atlasz, sőt középszinten nagyon kevés évszámot kérdeznek, általában egyet.
A sok lapozgatás viszont értékes időt vehet el a vizsgán, így érdemes még az írásbeli előtt átnézni, mi is van az atlaszban, a fontosabb témakörök oldalszámát esetleg memorizálni. Az atlaszok ugyanis továbbra is tartalmaznak évszámokat, csak más struktúrában, mint az előző kiadások.
Folyamatosan frissülő tudósításunkat a töriérettségiről itt találjátok:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
