Nagy könnyítést kapnak a katonai szolgálatot vállaló felvételizők, gyenge eredménnyel is bejuthatnak az egyetemre

2023-tól azok is nagyobb eséllyel kerülnek majd be az egyetemekre, főiskolákra, akiknek gyenge a tanulmányi és az érettségi eredményük, viszont fél-egy éves önkéntes katonai szolgálatot vállalnak.

  • Csik Veronika
  • Szabó Fruzsina

280 – legalább ennyi pontot kell gyűjteniük a jelentkezőknek a felvételin, hogy valamennyi esélyük legyen bekerülni valamelyik egyetem vagy főiskola alap- vagy osztatlan szakjára. A 280-as minimumponthatárt idén még a tanulmányi és az érettségi pontok, az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s végzettségért járó többletpontok beszámításával együtt kell elérni, a többi – például versenyeredményekért, esélyegyenlőségi alapon, önkéntes katonai szolgálatért járó – többletpontnak csak akkor van szerepe, ha a jelentkező a minimumponthatárt elérte.

Vagyis hiába szerzett mondjuk valaki aranyérmet egy sportversenyen, hiába kap „esélyegyenlőségi pluszpontokat” azért, mert gyesen vagy gyeden van otthon a gyerekével, ha ezek nélkül nem éri el a pontszáma a 280-as limitet, esélye sincs bekerülni a felsőoktatásba. Fizetős alap- vagy osztatlan szakra sem.

Ezen változtat az a kormányrendelet, amely a Magyar Közlönyben jelent meg: a következő évtől azoknak is lesz esélyük bekerülni a felsőoktatásba, akik érettségi-felvételi pontszámukkal nem érnék el a 280 pontot - vagyis kifejezetten gyenge eredménnyel zárták középiskolai tanulmányaikat -, viszont vállalják a fél-egy éves katonai szolgálatot.

16-64 pont: ennyit ér a katonai szolgálat a felvételin

A honvédelmi miniszter tavaly nyáron jelentette be, hogy pluszpontot ér majd az egyetemi-főiskolai felvételin, ha valaki önkéntes katonai szolgálatot végez. Néhány nappal később már meg is jelent a jogszabály, amely alapján a felvételin minimum 16, maximum 64 pontot érhet a katonáskodás a szolgálat hosszától és attól függően, részt vesz-e a jelentkező kiképzésen.

A pontos szabályok a következők:

A felvételizők

  • szakkiképzés nélküli legalább hat hónapos egybefüggő, önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítéséért 16 többletpontot,
  • hat hónapos szolgálati idő alatt - az alapkiképzést követően - jogszabály szerinti szakkiképzéssel egybefüggően végrehajtott önkéntes katonai szolgálat teljesítéséért, 32 többletpontot,
  • a hat hónapos alap-és szakkiképzéssel végrehajtott szolgálatot folytatólagosan követő, jogszabály szerinti, ismételt hat havi egybefüggő, szakkiképzéssel teljesített önkéntes katonai szolgálatért további 32 többletpontot kaphatnak.

Többet ér, mint egy felsőfokú nyelvvizsga

Az önkéntes katonai szolgálattal elérhető maximális pontszám kifejezetten magas. Ennél jóval kevesebb pontot lehet gyűjteni például a nyelvtudással: egy B2-es, vagyis középfokú nyelvvizsgáért például csak 28, egy C1-es, vagyis felsőfokú nyelvvizsgáért 40 pont jár. 40-nél azok a felvételizők sem kapnak többet, akik évekig tartó tanulással két különböző nyelvből is nyelvvizsga-bizonyítványt szereztek.

De a 64 pont több annál is, amennyit emelt szintű érettségiért, OKJ-s bizonyítványért vagy egy felsőoktatási szakképzés elvégzéséért kapnak az egyetemre-főiskolára jelentkezők. Sőt a tanulmányi versenyek döntőseinek egy része is jóval kevesebb pluszponttal kalkulálhat: a legnevesebb magyarországi verseny, az OKTV döntősei közül például csak az első tíz helyezett kap 100 pontot, a 11-20. helyezettek csak 50-nel, a 21-30. helyen végzettek pedig csak 25-tel számolhatnak.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.