2023-tól azok is nagyobb eséllyel kerülnek majd be az egyetemekre, főiskolákra, akiknek gyenge a tanulmányi és az érettségi eredményük, viszont fél-egy éves önkéntes katonai szolgálatot vállalnak.
280 – legalább ennyi pontot kell gyűjteniük a jelentkezőknek a felvételin, hogy valamennyi esélyük legyen bekerülni valamelyik egyetem vagy főiskola alap- vagy osztatlan szakjára. A 280-as minimumponthatárt idén még a tanulmányi és az érettségi pontok, az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s végzettségért járó többletpontok beszámításával együtt kell elérni, a többi – például versenyeredményekért, esélyegyenlőségi alapon, önkéntes katonai szolgálatért járó – többletpontnak csak akkor van szerepe, ha a jelentkező a minimumponthatárt elérte.
Vagyis hiába szerzett mondjuk valaki aranyérmet egy sportversenyen, hiába kap „esélyegyenlőségi pluszpontokat” azért, mert gyesen vagy gyeden van otthon a gyerekével, ha ezek nélkül nem éri el a pontszáma a 280-as limitet, esélye sincs bekerülni a felsőoktatásba. Fizetős alap- vagy osztatlan szakra sem.
Ezen változtat az a kormányrendelet, amely a Magyar Közlönyben jelent meg: a következő évtől azoknak is lesz esélyük bekerülni a felsőoktatásba, akik érettségi-felvételi pontszámukkal nem érnék el a 280 pontot - vagyis kifejezetten gyenge eredménnyel zárták középiskolai tanulmányaikat -, viszont vállalják a fél-egy éves katonai szolgálatot.
16-64 pont: ennyit ér a katonai szolgálat a felvételin
A honvédelmi miniszter tavaly nyáron jelentette be, hogy pluszpontot ér majd az egyetemi-főiskolai felvételin, ha valaki önkéntes katonai szolgálatot végez. Néhány nappal később már meg is jelent a jogszabály, amely alapján a felvételin minimum 16, maximum 64 pontot érhet a katonáskodás a szolgálat hosszától és attól függően, részt vesz-e a jelentkező kiképzésen.
A pontos szabályok a következők:
A felvételizők
Többet ér, mint egy felsőfokú nyelvvizsga
Az önkéntes katonai szolgálattal elérhető maximális pontszám kifejezetten magas. Ennél jóval kevesebb pontot lehet gyűjteni például a nyelvtudással: egy B2-es, vagyis középfokú nyelvvizsgáért például csak 28, egy C1-es, vagyis felsőfokú nyelvvizsgáért 40 pont jár. 40-nél azok a felvételizők sem kapnak többet, akik évekig tartó tanulással két különböző nyelvből is nyelvvizsga-bizonyítványt szereztek.
De a 64 pont több annál is, amennyit emelt szintű érettségiért, OKJ-s bizonyítványért vagy egy felsőoktatási szakképzés elvégzéséért kapnak az egyetemre-főiskolára jelentkezők. Sőt a tanulmányi versenyek döntőseinek egy része is jóval kevesebb pluszponttal kalkulálhat: a legnevesebb magyarországi verseny, az OKTV döntősei közül például csak az első tíz helyezett kap 100 pontot, a 11-20. helyezettek csak 50-nel, a 21-30. helyen végzettek pedig csak 25-tel számolhatnak.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
