2023-tól azok is nagyobb eséllyel kerülnek majd be az egyetemekre, főiskolákra, akiknek gyenge a tanulmányi és az érettségi eredményük, viszont fél-egy éves önkéntes katonai szolgálatot vállalnak.
280 – legalább ennyi pontot kell gyűjteniük a jelentkezőknek a felvételin, hogy valamennyi esélyük legyen bekerülni valamelyik egyetem vagy főiskola alap- vagy osztatlan szakjára. A 280-as minimumponthatárt idén még a tanulmányi és az érettségi pontok, az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s végzettségért járó többletpontok beszámításával együtt kell elérni, a többi – például versenyeredményekért, esélyegyenlőségi alapon, önkéntes katonai szolgálatért járó – többletpontnak csak akkor van szerepe, ha a jelentkező a minimumponthatárt elérte.
Vagyis hiába szerzett mondjuk valaki aranyérmet egy sportversenyen, hiába kap „esélyegyenlőségi pluszpontokat” azért, mert gyesen vagy gyeden van otthon a gyerekével, ha ezek nélkül nem éri el a pontszáma a 280-as limitet, esélye sincs bekerülni a felsőoktatásba. Fizetős alap- vagy osztatlan szakra sem.
Ezen változtat az a kormányrendelet, amely a Magyar Közlönyben jelent meg: a következő évtől azoknak is lesz esélyük bekerülni a felsőoktatásba, akik érettségi-felvételi pontszámukkal nem érnék el a 280 pontot - vagyis kifejezetten gyenge eredménnyel zárták középiskolai tanulmányaikat -, viszont vállalják a fél-egy éves katonai szolgálatot.
16-64 pont: ennyit ér a katonai szolgálat a felvételin
A honvédelmi miniszter tavaly nyáron jelentette be, hogy pluszpontot ér majd az egyetemi-főiskolai felvételin, ha valaki önkéntes katonai szolgálatot végez. Néhány nappal később már meg is jelent a jogszabály, amely alapján a felvételin minimum 16, maximum 64 pontot érhet a katonáskodás a szolgálat hosszától és attól függően, részt vesz-e a jelentkező kiképzésen.
A pontos szabályok a következők:
A felvételizők
Többet ér, mint egy felsőfokú nyelvvizsga
Az önkéntes katonai szolgálattal elérhető maximális pontszám kifejezetten magas. Ennél jóval kevesebb pontot lehet gyűjteni például a nyelvtudással: egy B2-es, vagyis középfokú nyelvvizsgáért például csak 28, egy C1-es, vagyis felsőfokú nyelvvizsgáért 40 pont jár. 40-nél azok a felvételizők sem kapnak többet, akik évekig tartó tanulással két különböző nyelvből is nyelvvizsga-bizonyítványt szereztek.
De a 64 pont több annál is, amennyit emelt szintű érettségiért, OKJ-s bizonyítványért vagy egy felsőoktatási szakképzés elvégzéséért kapnak az egyetemre-főiskolára jelentkezők. Sőt a tanulmányi versenyek döntőseinek egy része is jóval kevesebb pluszponttal kalkulálhat: a legnevesebb magyarországi verseny, az OKTV döntősei közül például csak az első tíz helyezett kap 100 pontot, a 11-20. helyezettek csak 50-nel, a 21-30. helyen végzettek pedig csak 25-tel számolhatnak.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
