Két emelt szintű érettségi és egy nyelvvizsga? Száz pluszpontnál többet nem tudtok gyűjteni

Vajon hány pontot kap az, aki két emelt szintű érettségivel és egy felsőfokú nyelvvizsgával vág neki a felvételinek? Mutatjuk a felvételi szigorú szabályait.

  • Csik Veronika

A kérdésem az lenne, hogy a pluszpontok számításánál milyenek a szabályok. Összesen csak 100 pont szerezhető, vagy ha valaki két emelt szintű érettségit tesz és mellette letesz egy C1-es nyelvvizsgát, akkor akár 140 pontot is vihet?

- tette fel a kérdést egy olvasónk.

A válasz röviden: nem, senki nem vihet 140 többletpontot. Az idei felvételin is az az alapszabály, hogy a többletpontok összege legfeljebb 100 lehet abban az esetben is, ha emelt szintű érettségikkel, ynelvvizsgákkal, verseny- és egyéb eredményekkel, esélyegyenlőségi jogcímen ennél több pont járna nektek - áll a felvételi tájékoztatóban.

Akkor hogyan érdemes taktikázni?

A rendszer automatikusan a legjobb eredményeket veszi figyelembe. Azzal azonban nem árt számolni, hogy nem mindig éri meg emelt szintű érettségit tenni, hiszen egy jobban sikerült középszintű vizsga bizonyos esetekben többet ér, mint egy komoly idő- és energiabefektetés mellett rosszul sikerült emelt szintű vizsga.

Ha ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségit és nyelvvizsgát is tesztek, csak az egyikért kaptok majd többletpontokat. Ettől függetlenül érdemes megszerezni a nyelvvizsga-bizonyítványt akkor, amikor még heti több nyelvórátok van, a bizonyítványra ugyanis egyetemistaként és később is szükségetek lesz.

Azt, hogy idén pontosan hogyan számolhatjátok ki a többletpontjaitokat, és mi mennyit ér - itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.