Golf-áramlat, sarkköri öv és anyakőzet: ilyen az idei földrajzérettségi

Összeszedtünk mindent, amit a földrajzérettségiről tudni kell. A mai földrajz érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának.

  • Eduline

Az írásbeli vizsgán egy központi feladatsort kell megoldanotok, ami két részből áll. Az I. részre 20 percet, a II. részre pedig 100 percet kaptok majd. A feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszésetek szerint oszthatjátok meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatjátok. A két feladatlappal összesen 100 pontot szerezhettek. Az emelt szintű vizsga 240 perces lesz, itt azonban egyetlen feladatsorra kell majd számítanotok, aminek megoldási menetét – a feladatok sorrendjét – ti határozzátok majd meg. Ez a vizsga is maximum 100 pontos.

Az első feladatsorban topográfiai feladatok, azaz vaktérképes, térképvázlatos feladatok kerülnek elő 25 pontért. Fontos, hogy ezek megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható majd.

A 100 perces második rész már egy összetettebb feladatsor, itt nem a topográfia van elsősorban a középpontban. Azonban itt már elővehetitek a segédeszközöket: a középiskolai földrajzatlaszt, a szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet, a körzőt és a vonalzót - ezekről magatoknak kell gondoskodnotok. Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, pl. adatokra, szemelvényekre van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell.

Az írásbeli feladatsor a középszinten következő belső arányok szerint épül fel:

  • 45%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. Ez a részletes érettségi követelményekre épülő zártvégű vagy rövid választ igénylő nyílt végű feladatokban jelenik meg, amelyek a követelményrendszer arányait figyelembe véve különböző témakörökhöz kapcsolódnak.
  • 15%-ban topográfiai ismeretek, amelyek a vizsgakövetelményben felsorolt névanyagra épülnek; a megjelölt földrajzi fogalmak megnevezését és a hozzájuk kapcsolódó tartalmak ismeretét várják el a vizsgázótól.
  • 40%-ban gyakorlati jellegű feladatok (pl. grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés, forráselemzés).

Emelt szinten:

  • 50%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. Az emelt szintű részletes érettségi követelményekre épülő (a középszint követelményeit is magába foglaló) zártvégű, valamint rövidebb vagy hosszabb választ igénylő nyílt végű feladatok, esszé, illetve rajzos feladatok lehetnek, amelyek lefedik a követelményrendszer valamennyi fő témakörét.
  • 20%-ban topográfiai ismeretek. A vizsgakövetelményben felsorolt névanyagra épülő feladatok a megjelölt földrajzi fogalmak felismerését, megnevezését, földrajzi tartalmak hozzárendelését, illetve a földrajzi-környezeti ismeretek topográfiai feladatok során történő alkalmazását várják el a vizsgázótól.
  • 30%-ban az ismeretek alkalmazását igénylő gyakorlati jellegű feladatok (pl. grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés, forráselemzés, adat- és szöveges vagy képi információ értelmezése, adatok alapján egyszerű prognózis készítése, problémamegoldó feladatok).

A vizsgáról általánosságban elmondható, hogy előkerülnek a térképi ismeretek, a kozmikus környezetünk, mint téma, de szóba kerülhet a geoszférák földrajza, a földrajzi övezetesség, a társadalmi folyamatok a 21. század elején és akár a világgazdaság jellemző folyamatai is.

A mai vizsganapról szóló és folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.