Golf-áramlat, sarkköri öv és anyakőzet: ilyen az idei földrajzérettségi

Összeszedtünk mindent, amit a földrajzérettségiről tudni kell. A mai földrajz érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának.

  • Eduline

Az írásbeli vizsgán egy központi feladatsort kell megoldanotok, ami két részből áll. Az I. részre 20 percet, a II. részre pedig 100 percet kaptok majd. A feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszésetek szerint oszthatjátok meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatjátok. A két feladatlappal összesen 100 pontot szerezhettek. Az emelt szintű vizsga 240 perces lesz, itt azonban egyetlen feladatsorra kell majd számítanotok, aminek megoldási menetét – a feladatok sorrendjét – ti határozzátok majd meg. Ez a vizsga is maximum 100 pontos.

Az első feladatsorban topográfiai feladatok, azaz vaktérképes, térképvázlatos feladatok kerülnek elő 25 pontért. Fontos, hogy ezek megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható majd.

A 100 perces második rész már egy összetettebb feladatsor, itt nem a topográfia van elsősorban a középpontban. Azonban itt már elővehetitek a segédeszközöket: a középiskolai földrajzatlaszt, a szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet, a körzőt és a vonalzót - ezekről magatoknak kell gondoskodnotok. Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, pl. adatokra, szemelvényekre van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell.

Az írásbeli feladatsor a középszinten következő belső arányok szerint épül fel:

  • 45%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. Ez a részletes érettségi követelményekre épülő zártvégű vagy rövid választ igénylő nyílt végű feladatokban jelenik meg, amelyek a követelményrendszer arányait figyelembe véve különböző témakörökhöz kapcsolódnak.
  • 15%-ban topográfiai ismeretek, amelyek a vizsgakövetelményben felsorolt névanyagra épülnek; a megjelölt földrajzi fogalmak megnevezését és a hozzájuk kapcsolódó tartalmak ismeretét várják el a vizsgázótól.
  • 40%-ban gyakorlati jellegű feladatok (pl. grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés, forráselemzés).

Emelt szinten:

  • 50%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. Az emelt szintű részletes érettségi követelményekre épülő (a középszint követelményeit is magába foglaló) zártvégű, valamint rövidebb vagy hosszabb választ igénylő nyílt végű feladatok, esszé, illetve rajzos feladatok lehetnek, amelyek lefedik a követelményrendszer valamennyi fő témakörét.
  • 20%-ban topográfiai ismeretek. A vizsgakövetelményben felsorolt névanyagra épülő feladatok a megjelölt földrajzi fogalmak felismerését, megnevezését, földrajzi tartalmak hozzárendelését, illetve a földrajzi-környezeti ismeretek topográfiai feladatok során történő alkalmazását várják el a vizsgázótól.
  • 30%-ban az ismeretek alkalmazását igénylő gyakorlati jellegű feladatok (pl. grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés, forráselemzés, adat- és szöveges vagy képi információ értelmezése, adatok alapján egyszerű prognózis készítése, problémamegoldó feladatok).

A vizsgáról általánosságban elmondható, hogy előkerülnek a térképi ismeretek, a kozmikus környezetünk, mint téma, de szóba kerülhet a geoszférák földrajza, a földrajzi övezetesség, a társadalmi folyamatok a 21. század elején és akár a világgazdaság jellemző folyamatai is.

A mai vizsganapról szóló és folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.