12 feladat 50 pontért: nálunk már megnézhetitek, jól oldottátok-e meg a rövid feladatokat

A hűbériség - itt a középszintű történelemérettségi első rövid esszéjének megoldása

A szovjet rendszer ideológiája: a második rövid esszé megoldási javaslata

A forrásokat és a megoldási javaslatot itt nézhetitek meg:

A török terjeszkedés menete Magyarországon 1541-1568

Az Oszmán-Török Birodalom hadserege már a XIV. század végén megjelent a Magyar Királyság déli határain, de az ország hódítását csak az 1520-as évektől kezdték meg I. Szulejmán uralkodása idején (1520-1566). 1526-ban legyőzték a magyar hadsereget Mohácsnál, majd 1541-ben csellel megszállták Budát, és tartósan berendezkedtek ott. Buda elfoglalásával az ország három részre szakadt: nyugaton és északon Habsburg Ferdinánd uralkodása alatt működött a Magyar Királyság, a keleti országrészben a Szapolyai utód János Zsigmondot tekintették uralkodónak és Fráter György segítségével az 1550-es évek második felére kialakult az Erdélyi fejedelemség, míg a középső országrészen lévő területeiket a törökök 1543-44-ben kiszélesítették, így Székesfehérvár is a szultán uralma alá került.

Fráter György (pálos rendi szerzetes János Zsigmond gyámjaként felelősnek érezte magát Buda elfoglalása miatt (Ő hívta a török sereget Ferdinánd ellen) és szerette volna, ha az országot a Német-Római Birodalom védelmezi, amelynek V. Károly volt a császára (Akinek a birodalmában soha nem nyugodott le a nap). Fráter György azonban hiába kereste a Habsburgok szövetségét (őket tartotta olyan erős hatalomnak, amelyik a törökkel fel tudja venni a küzdelmet) egyre inkább hitelét vesztette a politikai köpönyegforgatásban és 1551-ben az Erdélybe érkező Castaldo megmérgezte.

1552-ben Ali pasa és Ahmed nagyvezír vezetésével két nagy haderő indult, hogy újabb területeket szerezzen. Ali Veszprémet, Nógrádot, Szécsényt és Drégelyt foglalta el (utóbbi várkapitánya Szondi György volt). Ahmed Temesvárt hódította meg, majd Szolnok következett, később pedig egyesülve Ali hadával Eger ellen indultak, azonban a várat Dobó István vezetésével sikerült a magyaroknak megvédeniük. A török hadsereg célja a Magyar Királyság és az erdélyi területek közötti kapcsolat szétszakítása volt, és a felvidéki várakig kívántak Eger után terjeszkedni (Kassa, Bártfa). Az 1552 évi egri diadal azonban megakadályozta a terv megvalósulását, bár a törökök nagyon meggyengítették a várat, elfoglalni viszont nem tudták, mert beköszöntött a hideg idő (október). A török hadsereg mindig az eszéki hídon kelt át a Dráva és a Duna mocsárvidékén és a hadjáratok aktív időszaka a magyarországi harcokat illetően általában július elejétől szeptember végéig terjedt. Ezalatt az időszak alatt tudott a szultáni sereg Magyarországra vonulni, hiszen a tavasz vége és a nyár eleje eltelt a hadsereg összegyűjtésével és a Balkán átszelésével. A hadjáratok hatóköre, így földrajzilag behatárolt volt, a gazdag Bécsig csak kivételes esetekben jutottak el a törökök (pl. 1529) és ott az ostromra már nagyon kevés idejük jutott. Magyarországon a Habsburgok védelmi segítsége miatt a törökök csak részben tudták kiépíteni a hatalmukat és az ország nyugati és északi részét nem tudták bekebelezni.    A török hadsereg gyalogosokból (janicsárokból) és könnyűlovasokból (szpáhikból) állt. A janicsárság tagjait rabszolgákból, vagy gyermekadóból verbuválták, mohamedánnak nevelték őket és életük végéig a szultánt szolgálták. A szpáhik a szolgálat fejében birtokokat kaptak használatra.

Azalatt a közel 150 év alatt, amíg a török Magyarországon volt addig nem látott pusztításokat végzett és megakadályozta az uralma alatt lévő magyarság fejlődését.

1566-ban Szulejmán ostrom alá vette Szigetvárt, majd el is foglalta. Védői Zrínyi Miklós kapitányságával hősi halált haltak. A harcok alatt meghalt a I. (Törvényhozó) Szulejmán.

Az utána következő II. Szelim 1568-ben Drinápolyban békét kötött Miksával (a dunai Habsburg monarchia uralkodója). Ez a béke lezárta a török hódítások első szakaszát, a két nagyhatalom pedig rögzítette a fennálló helyzetet. Mindez tartóssá tette Magyarország három részre szakadását, a békéért cserébe pedig a Habsburgok évi 30.000 aranyat fizettek. A szerződés elismerte az Erdélyi Fejedelemséget is, amelynek uralkodója János Zsigmond volt.

A törirettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok: