A forrásokra nagyon kell figyelni az esszéfeladatoknál, „ott lehet leginkább elhasalni”

A vizsgázóknak nagyon kell figyelniük arra, hogy a források pontosan melyik korszakról szólnak. Főleg a rövid esszéknél, ott lehet a leginkább elhasalni – mondta az Eduline által megkérdezett szaktanár a középszintű történelemérettségi második részéről.

  • Eduline

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a hűbériségről, a dualizmus kori iparról, a szovjet ideológiáról és a török terjeszkedésről is kaptak esszéfeladatot a diákok a középszintű történelemérettségi második részében.

Az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint a hosszú esszék témái közül valószínűleg a dualizmus kori témát választja majd a többség, az viszont megjósolhatatlan, hogy a rövid esszéfeladatoknál a hűbériség vagy a szovjet rendszer ideológiája lesz a népszerűbb téma - utóbbinál egyébként is van egy buktató. Hozzátette: a megadott források jók, de „a vizsgázóknak nagyon kell figyelniük arra, hogy a forrás pontosan miről, melyik korszakról szól”.

A középszintű írásbeli második részében esszéfeladatokat kapnak a vizsgázók: mindegyiknél fel kell dolgozni valamilyen forrást, például szöveget, képet, adatot vagy térképet is. A feladatsor kétféle kifejtendő feladatot tartalmaz: egy rövidet, amelyet körülbelül 100-130 szóban, vagyis 12-16 sorban kell megoldani, valamint egy hosszút, amelynél 210-260 szavas, vagyis körülbelül 26-32 soros esszét várnak a vizsgázóktól.

A feladatsor első részében 12 rövid feladatot kellett megoldaniuk a viszgázóknak, ott előkerült az athéni demokrácia, a középkori építészet és Mátyás uralkodása is, az egyik feladat teljes egészében a jelenlegi Alaptörvényről szól.

A törirettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok: 

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.