„Még arra sincs lehetőségünk, hogy az iskolában kiscsoportos foglalkozásokon vegyünk részt, mert egy tanárunk megfertőződött, és azóta leállították a személyes konzultációkat” – írta az Eduline egyik olvasója, aki idén érettségizik. Hétfőn azt kérdeztük tőletek, érettségizőként mit gondoltok a jelenlegi helyzetről, hogyan látjátok a felkészülési időszakot, és mit gondoltok az iskolák április 19-i nyitásáról. Rengeteg e-mail érkezett, ezekből válogattunk.
Nem volt lehetőségünk arra, hogy rendesen felkészüljünk. Akik átestek a víruson, mint például jómagam, tudom, hogy az érettségi mellett milyen gondokkal kell még megküzdenünk. Apukám kórházba került, én beteg voltam, ami miatt szintén kiesett egy-két hét a tanulás menetéből
– írta egyik olvasónk. "Amit az online oktatás nyújtott nekünk, az egy nagy nulla. Ez nem a tanáraink hibája, ők minden tőlük telhetőt megtesznek, de online nem lehet érettségire készülni" – írta egy másik középiskolás. Egy másik olvasónk úgy fogalmazott, „hagyományos oktatás nélkül nem lehet hagyományos érettségit tartani”.
Motiválatlanok, fáradtak, pánikolnak
Hétfőn tettük közzé felhívásunkat - arra kértük az idén érettségizőket, hogy írják meg, mit gondolnak az egy hónap múlva kezdődő érettségi szezonról, mennyire tudtak felkészülni az elmúlt hónapokban a vizsgákra. Rengeteg e-mail érkezett, ezekből egyértelműen kirajzolódik: a legtöbb, hónapok óta otthon tanuló végzős fáradt és motiválatlan. Sokan küzdöttek olyan problémákkal a felkészülés alatt, amelyre nem találtak megoldást: beteg tanárok vagy fertőzés a családban, esetleg eszközhiány.
Nyomasztó ez az egész. A legrosszabb az egészben, hogy 34 nap van hátra, és még semmi sem biztos, és itt nem csak arról van szó, hogy lesz-e érettségi vagy sem. Nem biztos, hogy fel tudtunk készülni maradéktalanul, nem biztos, hogy oda tudjuk tenni magunkat májusban, nem biztos, hogy nem betegszünk le, nem biztos, hogy nem kerülünk karanténba, és végezetül még a legoptimistább és legfelkészültebb diákok számára is bizonytalanná vált a sikeres felvételi. Ilyen kételyek között hogy ne legyen ideges, hogy ne őrölje fel magát az ember?
- összegezte egy végzős olvasónk. Nincs egyedül, nagyon sokan érzik így magukat.
Vissza vagy nem vissza
A kérdésünk nem csak az érettségi felkészülésre vonatkozott, arra is kíváncsiak voltunk, mit gondoltok az április 19-re tervezett iskolanyitásokról - ebben a témában is rengeteg levelet kaptunk, sőt egy szavazásban is elmondhatjátok a véleményeteket. A visszajelzések egyértelműek: az érettségizők nem szívesen mennének vissza a tantermekbe.
"Szerintem az utolsó két hét jelenléti óráunak nem sok értelme van, de nem ellenkezem a kormány döntéseivel" - írta egy olvasónk, hozzátéve: "ha én mint érettségiző rendeletet hozhatnék az érettségivel kapcsolatban, csak annyit tennék, hogy az írásbeli érettségin csak a személyes órákon átvett tananyagokat tenném bele, illetve ha nem is törölném el a szóbeli érettségit teljes mértékben, a tételek számát csökkenteném. Tantárgyanként a tételek számát felére redukálnám."
"Két hét felkészülése már szinte semmit sem ér, emellett számos kollégistának lenne plusz kellemetlenség" – írta egy másik érettségiző. Egy másik végzős szerint az idén érettségizőknek többet ártana, mint használna, ha visszarángatnának őket arra a két hétre. Szerinte ugyanis hónapok óta senkivel se találkoztak a családon kívül, "az immunrendszerünk teljesen le van gyengülve, a legkönnyebb megfázás is rengeteg diákot dönthet le a lábáról, ami az érettségi végső hajrájában, illetve a vizsgák idején nem lenne túl szerencsés."
„Személy szerint (ezzel nem vagyok egyedül) nem szeretnék két hétre visszamenni az iskolába. Miért? Amikor tizenkettedik elején visszamentünk, az első hetekben csak arról volt szó, milyen érzéseink voltak az online oktatásban, hogyan éltük meg stb. A tanáraink már mondták, ha visszamegyünk, egy-két óra úgyis beszélgetéssel menne el az így is szűkös időnkből. Valószínű, ha visszamennénk, ez lenne” – véli egy másik gimnazista.
A legtöbben egyébként lemondanának a szóbeli vizsgáról, vagy választhatóvá tennék azt. Nemrég petíció is indult, sokan ugyanis a tavalyi döntéshez hasonlóan a szóbeli vizsgák eltörlését kérik a kormánytól, a mai napig ezt több mint 22 ezren írták alá. Ez a petíció azonban önmagában sok ellentétet váltott ki a készülő érettségizők között. Egy végzős - aki korábban hosszú posztban foglalta össze tapasztalatait és véleményét - szerint ez a petíció sokakból mérhetetlenül nagy ellenszenvet váltott ki az idei érettségizőkkel szemben.
Tegnap délelőtt óta tömegével kapjuk az érettségizők leveleit, köszönjük, hogy megosztjátok velünk tapasztalaitokat!
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
