Milyen szabályok vonatkoznak a diplomás felvételizőkre 2021-ben?

Hogyan számolják a felvételi pontokat, ha már van diplomátok, és alap- vagy osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek? Kötelező-e ebben az esetben az emelt szintű érettségi? Itt vannak a részletek.

  • Eduline

Felsőfokú végzettséggel nemcsak mesterszakon, hanem alap- vagy osztatlan képzésen, illetve felsőoktatási szakképzésen is tanulhattok ingyen, feltéve, ha még van állami ösztöndíjas félévetek. Az oklevélért adható pontot a jogszabályi minimum pontszám - alapképzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240 pont - és 400 pont között arányosan állapítják meg. Az összpontszám meghatározásához az így kapott pontszámhoz hozzá kell adni a többletpontokat. Azt, hogy miért kaphattok pluszpontot, itt nézhetitek meg.

Ha felsőfokú oklevél alapján kéritek a pontszámítást, a jelentkezési kérelem csak akkor minősül hiányosnak, ha a jelentkezés során jelzitek (a megfelelő adatok megadásával vagy dokumentum feltöltésével), hogy az érettségi eredményeitek és középiskolai bizonyítványotok alapján is kéritek a pontszámítás elvégzését - teszi hozzá a felvételi tájékoztató. Ebben arra is felhívják a figyelmet, hogy a diploma alapján történő pontszámítás intézményenként, sőt akár szakonként is eltérhetnek, ezért bővebb infókat a Felvin, a meghirdetett szakoknál találtok.

Így is kell egy emelt szintű érettségi?

Jó hír, hogy az oklevél alapján történő pontszámítással általában kiváltható az alap- és osztatlan szakok bemeneti követelménye, az emelt szintű érettségi. Ezt csak akkor kell teljesíteni, ha a benyújtott oklevél nem vehető figyelembe az adott szakon a pontszámításnál - olvasható a tájékoztatóban.

A 2021-es felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.