Ha már van diplomátok vagy felsőoktatási szakképzésben szerzett okleveletek, és egy újabb alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeznétek a 2021-es felvételin, akár a már meglévő oklevél alapján is számolhatják a pontjaitokat. De mégis hogyan? Itt vannak a részletek.
Az oklevélért adható pontot a jogszabályi minimum pontszám - alapképzés esetén 280 pont, felsőoktatási szakképzés esetén 240 pont - és 400 pont között arányosan kell megállapítani. A felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélért az intézmények által adható pont a felvételi tájékoztató kiegészítésében jelenik majd meg, 2021. január 31-ig - írja a Felvi.
Azt, hogy kérhetitek-e a pontszámítást a diplomátok alapján, ha igen, akkor milyen feltételeket szabnak, és pontosan milyen módon számolják a pontjaitokat, azt az egyetemek határozzák meg. Erről szintén a Felvin, a szakok leírásánál találtok információt. Egy biztos: az összpontszám meghatározásakor az így kapott pontszámhoz még a többletpontokat is hozzáadják - ha van olyan, amire jogosultak vagytok. A pluszpontok listáját itt találjátok.
Ha ezt a pontszámítási módot kéritek, a jelentkezési kérelem csak akkor minősül hiányosnak, ha jelzitek - a megfelelő adatok megadásával vagy dokumentum feltöltésével -, hogy az érettségi eredményeitek és a középiskolai bizonyítványotok alapján is kéritek a pontszámítás elvégzését. Amennyiben 2006. február 1. előtt szereztetek oklevelet, ennek a másolatát is csatolnotok kell a jelentkezési kérelemhez.
Így is kell egy emelt szintű érettségi?
Jó hír, hogy az oklevél alapján történő pontszámítással általában kiváltható az alap- és osztatlan szakok bemeneti követelménye, az emelt szintű érettségi. Ezt csak akkor kell teljesíteni, ha a benyújtott oklevél nem vehető figyelembe az adott szakon a pontszámításnál - olvasható a tájékoztatóban.
A 2021-es felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
