Ha már van diplomátok vagy felsőoktatási szakképzésben szerzett okleveletek, és egy újabb alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeznétek a 2021-es felvételin, akár a már meglévő oklevél alapján is számolhatják a pontjaitokat. De mégis hogyan? Itt vannak a részletek.
Az oklevélért adható pontot a jogszabályi minimum pontszám - alapképzés esetén 280 pont, felsőoktatási szakképzés esetén 240 pont - és 400 pont között arányosan kell megállapítani. A felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélért az intézmények által adható pont a felvételi tájékoztató kiegészítésében jelenik majd meg, 2021. január 31-ig - írja a Felvi.
Azt, hogy kérhetitek-e a pontszámítást a diplomátok alapján, ha igen, akkor milyen feltételeket szabnak, és pontosan milyen módon számolják a pontjaitokat, azt az egyetemek határozzák meg. Erről szintén a Felvin, a szakok leírásánál találtok információt. Egy biztos: az összpontszám meghatározásakor az így kapott pontszámhoz még a többletpontokat is hozzáadják - ha van olyan, amire jogosultak vagytok. A pluszpontok listáját itt találjátok.
Ha ezt a pontszámítási módot kéritek, a jelentkezési kérelem csak akkor minősül hiányosnak, ha jelzitek - a megfelelő adatok megadásával vagy dokumentum feltöltésével -, hogy az érettségi eredményeitek és a középiskolai bizonyítványotok alapján is kéritek a pontszámítás elvégzését. Amennyiben 2006. február 1. előtt szereztetek oklevelet, ennek a másolatát is csatolnotok kell a jelentkezési kérelemhez.
Így is kell egy emelt szintű érettségi?
Jó hír, hogy az oklevél alapján történő pontszámítással általában kiváltható az alap- és osztatlan szakok bemeneti követelménye, az emelt szintű érettségi. Ezt csak akkor kell teljesíteni, ha a benyújtott oklevél nem vehető figyelembe az adott szakon a pontszámításnál - olvasható a tájékoztatóban.
A 2021-es felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
