Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Általában régen érettségizettek esetében merül fel a kérdés, mi a helyzet akkor, ha valakinek nincsen idegen nyelvből érettségi vizsgája. Hogyan számolják ilyen esetben az érettségi pontokat? Fontos kérdésre válaszolunk.
Régebben ugyanis idegen nyelvből nem volt kötelező érettségi vizsgát tenni. Jó hír, hogy önmagában az idegen nyelvből tett érettségi hiánya még nem kizáró ok, kivétel természetesen akkor, ha olyan szakra jelentkeztek, ahol adott idegen nyelvi tantárgy kötelező követelmény. Ha csak választható módon szerepel a követelmények között és más választható tárgyból (tárgyakból) rendelkeztek a szükséges eredménnyel, vagy egyáltalán nem is szerepel a követelmények között idegen nyelv, akkor érettségi pontok alapvetően számíthatók.
Ha van emelt szintű kötelezettség valamely tárgyból (2020-tól minden alapképzésen, osztatlan mesterképzésen van ilyen kötelezettség), vagy az idegen nyelv kötelező, akkor a szükséges tárgyból vagy tárgyakból viszont érettségi vizsgát szükséges tenni a május-júniusi vizsgaidőszakban. Az érettségi jelentkezésről itt olvashattok bővebben.
Az idegen nyelv hiánya felmerülhet még a tanulmányi pontok számításakor is, ha idegen nyelvből nemcsak nem érettségiztetek, hanem abból nem rendelkeztek két év végi eredménnyel sem. A tanulmányi pontokba kizárólag a középfokú tanulmányok során megszerzett eredmények számíthatók be, azaz a 9-12. évfolyam (nyelvi előkészítő év esetében a 9-13. évfolyam) eredményei (korábban 1-4. osztály) - írja a Felvi.
Az alábbi öt tantárgy utolsó két tanult évfolyam év végi osztályzatainak összege szükséges a tanulmányi pontok számításához:
magyar nyelv és irodalom (évenként a 2 osztályzat átlaga),
történelem,
matematika,
legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom),
egy, legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy. Természettudományos tantárgyak: fizika, kémia, biológia, földrajz (földünk és környezetünk), természetismeret, természettudomány.
Fenti tantárgyak bármelyikének hiánya esetén – kivéve, ha a jelentkezőt fogyatékosság miatt mentesítették – tanulmányi pont nem számítható. Tehát ha a középiskolai tanulmányok alatt sem tanultatok idegen nyelvet, akkor tanulmányi pont sajnos nem számítható, azonban még sem okozza azt, hogy ne tudtok felvételizni, hiszen ebben az esetben csak egyféle módon, az érettségi pontok kétszerese alapján számíthatják a felvételi összpontszámotokat.
Felvételi szabályok: tényleg kell emelt szintű érettségi a sikeres felvételihez idén?
Tényleg elsődleges szempont az idei felvételi sikeréhez az, hogy legyen emelt szintű érettségitek? Fontos kérdésre válaszolunk a jelentkezési határidő előtt pár nappal.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Miklósi György, a szervezet alapítója szerint indokolt esetben a sajátos nevelési igényű gyerekeknek még egy év halasztást kellene biztosítani, a szülőknek pedig lehetőséget kellene adni arra, hogy az óvodavezetővel kialakult vita esetén közvetlenül is kezdeményezhessék az eljárást.
Kilenc felsőoktatási érdekképviseleti szervezet közös levélben fordult Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkárhoz. A szakszervezetek azt szeretnék, hogy a kormány a 2027-es költségvetés felsőoktatást érintő intézkedéseiről és a készülő felsőoktatási koncepcióról is egyeztessen velük.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium úgy számol, hogy gyerekenként 27 perc alatt ki lehet tölteni. Az OGYM szerkesztőségünknek is elküldött közleményéből kiderült, hogy az oviKRÉTA rendszerében megjelent kérdőív az óvodás gyerekek fejlődésének értékelésére szolgál, és számozási hiba miatt állították le ideiglenesen.
A cél, hogy a fiatalok tisztában legyenek a mesterséges intelligencia működésével és buktatóival is.
A parlamenti államtitkár egy videóban beszélt az iskolák állapotáról és a Jeney Lajos Iskolafejlesztési Program céljairól.
A technológia egyre intimebb szerepet tölt be a fiatalok életében, különösen azok körében, akiknek sérülékenyebb a mentális jólléte, vagy akik nehezen beszélnek a problémáikról másokkal.