Jelentkeztetek a pótfelvételire, de az e-felvételi rendszerében azt találjátok, hogy nulla pontotok van? Mi lehet ennek az oka?
A Felvi.hu azt írja, több oka is lehet, ha valaki nulla pontot lát az e-felvételi felületén a „pontszám” oszlopban.
Vagy még nem dolgozták fel az érettségi eredményét (enélkül nem lehet pontszámot kalkulálni), vagy a jelentkezőnek nem sikerült a kiválasztott szakon az alkalmassági vizsgája, vagy nem érte el a jogszabályi minimumponthatárt (ez felsőoktatási szakképzéseken 240, alap- és osztatlan szakokon 280, mesterképzéseken 50 pont), vagy valamilyen egyéb feltételt (például a végzettség igazolása, szükséges érettségi követelmény teljesítése vagy emelt szintű kötelezettség) nem teljesített.
Ám az is előfordulhat, hogy a felsőoktatási intézmény még nem rögzített valamilyen eredményt a központi felvételi nyilvántartásba – például vizsgaeredményt vagy oklevél alapján kalkulált pontszámot.
A 2019-es pótfelvételi ponthatárait augusztus 26-án hozzák nyilvánosságra, az Eduline-on minden infót megtaláltok majd.
Tanácstalanok vagytok, nem értitek a szabályokat vagy nem találjátok a válaszokat? Hol és hogyan kaphattok választ a felvételivel kapcsolatos kérdéseitekre? Itt az összes elérhetőség.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
