Nincs nagy meglepetés: itt vannak a társadalomtudományi képzések ponthatárai

280-tól 464-ig vegyesen alakultak a társadalomtudományi képzések idei ponthatárai. Összességében azonban, ahol hirdettek meg előzetes ponthatárt, (azokhoz képest) nem nagyon változtak a végleges pontok sem.

  • Eduline

Felvételizők, figyelem: itt van az összes 2019-es felvételi ponthatár

Egyes társadalomtudományi képzéseknél a ponthatárhúzást megelőzően előzetes ponthatárt is húztak, amelyek a két legnépszerűbb képzésnél egészen magasra rúgtak. A legmagasabb a nemzetközi tanulmányok előzetes ponthatára volt, 455.

Egyetemenként egészen eltérő ponthatárok születtek a kapacitásszám és a jelentkezők száma és teljesítménye alapján. A következő táblázatban nézhetitek meg néhány egyetem társadalomtudományi képzéseinek ponthatárait.

Szak neveElőzetes ponthatárEgyetem és ponthatár
kommunikáció- és médiatudomány 440ELTE: 441, BCE: 440, SZTE: 441
nemzetközi tanulmányok 455 BCE: 456, SZE: 458 (angol), PPKE: 464
szociológia 320 KRE: 320, ELTE: 342, DE: 352
politikatudományok 320 SZTE: 321, DE: 336, ELTE: 378
szociálpedagógia - SZE: 290, PPKE: 291, SZTE: 303
szociális munka - ME: 299, DE: 280, ELTE: 308
informatikus könyvtáros - ELTE: 290, PTE: 296, DE: 294

A legnépszerűbb társadalomtudományi alapszak idén is a kommunikáció- és médiatudomány volt, több mint 2800-an jelölték meg a jelentkezési lapon. A második helyen a nemzetközi tanulmányok áll 1835 jelentkezővel, míg a harmadikon a szociológia végzett 1605 felvételizővel. 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.