Két hét múlva kihirdetik a 2019-es felsőoktatási felvételi ponthatárait, vagyis kiderül, ki melyik egyetemen-főiskolán kezdheti meg tanulmányait szeptemberben. Utána pedig indul a pótfelvételi.
A 2019-es szabályokat még nem hozták nyilvánosságra – maga a pótfelvételi eljárás csak a ponthatárok kihirdetését, vagyis július 24-ét követően indul el -, ám a szabályok az előző években pontosan meghatározták, kik jelentkezhetnek a pótfelvételire.
Az előző években – és ez várhatóan idén is így lesz – csak azok vehetnek részt a pótfelvételin, akik az idei általános felvételire egyáltalán nem jelentkeztek, vagy egyetlen szakra sem kerültek be.
Vagyis a pótfelvételi nem megfelelő B terv azok számára, akik július 24-én bejutnak ugyan valamelyik megjelölt képzésre, de valójában nem szeretnék ott megkezdeni tanulmányaikat szeptemberben.
Ha már most tudjátok, hogy valamelyik – megjelölt – képzésen biztosan nem kezdtek majd el tanulni, vonjátok vissza azt a jelentkezési helyet, erre július 12-ig van lehetőségetek.
A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
