Középiskolások, figyelem! Így változnak az érettségi vizsgakövetelményei

A 2016/2017-es májusi vizsgaidőszakól változnak az érettségi vizsgakövetelményei - a módosítás hátterében az új Nemzeti alaptanterv és az új kerettantervek bevezetése áll.

  • Eduline
Túry Gergely

A kormány.hu-n hétfőn tették közzé az érettségi általános vizsgakövetelményeinek módosításáról szóló tervezetet - a dokumentum tantárgyakra bontva tartalmazza a főbb témaköröket, ezeket itt nézhetitek meg.

A módosításra azért van szükség, mert a 2017-ben érettségiző diákok már az új alaptanterv és kerettantervek alapján tanulnak, vagyis azokhoz kell igazítani a vizsgakövetelményeket is.

Az új tantervek miatt egyébként az előre elkészített feladatsorokat is újra kell majd gyártani. Hogyan változnak a következő években az érettségi szabályai? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Változnak a nyelvi érettségi szabályai

Az idegen nyelvi érettségi vizsgákon mostantól arra is figyelni kell, hogy milyen hosszú szöveget írtok: ha a szöveg jelentősen eltér a megadott terjedelemtől, az pontlevonással jár. A részleteket itt olvashatjátok.

A tavaszi érettségi az írásbeli vizsgákkal, 2015. május 4-én kezdődik a magyarérettségivel, 5-én matekból, 6-án történelemből, 7-én angolból, 8-án pedig németből vizsgáznak a diákok. Az utolsó írásbeli május 26-án lesz.

A szóbeli érettségi vizsgákat 2015. június 4-től 26-ig tartják, az emelt szintű vizsgákat június 4-11-ig, a középszintűeket pedig június 15-26-ig. A 2014/2015-ös tanév legfontosabb dátumait itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.