Hihetetlen albérletárak vannak Budapesten: 120 ezer forint havonta egy garzonért?

Budapesten több mint 8300 kiadó lakóingatlan közül válogathatnak a fiatalok, a július második felében felkínált albérletek száma 12 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit - derül ki az ingatlan.com elemzéséből.

  • MTI
Túry Gergely

A közlemény idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki kifejtette, a kínálatbővülés ellenére Budapest egyes kerületeiben az albérletárak is emelkedtek néhány százalékkal. A fővárosban a bérleti díjak átlagosan 150 ezer forint körül mozognak, az ár azonban nagyban függ az alapterülettől, valamint, hogy melyik kerületben található az adott lakás.

Példaként említették, hogy a 40 négyzetméternél kisebb téglaépítésű garzonoknál 9 százalékkal, 120 ezer forintra, a hasonló méretű panellakásoknál 10 százalékkal, 110 ezer forintra nőtt a bérleti díj. A főváros legdrágább kerülete az V., ahol a 120 négyzetméternél kisebb alapterületű lakások átlagos bérleti díja 248 ezer forint, a legolcsóbb kerület pedig a XXIII. és a XVII., ezekben a városrészekben 105 ezer, illetve 110 ezer forint az átlagár.

A közlemény szerint Pécsen, Debrecenben és Szegeden a kisebb lakásokért 74-85 ezer forintot kell adni, a nagyobbakért 100-106 ezer forintot.

Balogh László ismertette, hogy az országos albérletpiac kínálata is 9 százalékkal nőtt, így már több mint 13 ezer kiadó lakóingatlan áll az albérletkeresők rendelkezésére. Az elemző szerint a kínálat bővülése annak is köszönhető, hogy az alacsony kamatkörnyezet miatt a befektetők az elmúlt években kiadás céljából vásároltak ingatlanokat, ezeket pedig jellemzően a nyári albérletszezon indulásánál, a felvételi ponthatárok ismertetése idején hirdetik meg.

Túl drága az albérlet, és a koli sem jöhet szóba? Itt egy lehetőség, ha biztos helyet kerestek

Budapesten és a nagyobb egyetemvárosokban is emelkedtek az albérleti díjak idén. Az egyetlen kiút a kollégiumi férőhely lehet, azonban aki nem kap férőhelyet az egyetemi kollégiumban, annak még szóba jöhetnek a magánkollégiumok is. Mutatjuk, mennyibe kerülnek és hol vannak a budapesti magánkollégiumok.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.