Nem tudjátok, mihez kezdhettek, ha nem kerültök be egy egyetemre se a mostani felvételin? Kik és mikor jelentkezhetnek a pótfelvételire? Itt vannak a legfontosabb tudnivalók.
Mikor kezdődik a pótfelvételi?
A ponthatárok meghúzása után szokták meghirdetni a pótfelvételit, ez most is várhatóan július vége lesz – a ponthatárokat július 23-án húzzák. A jelentkezési határidő pedig augusztus első fele.
Kik jelentkezhetnek?
Pótfelvételire csak azok jelentkezhetnek, akik a 2015-ös „általános” felvételire nem jelentkeztek, vagy jelentkeztek ugyan, de sehova sem vették fel őket. Azok a diákok azonban nem jelentkezhetnek, akiket bármilyen szakra felvettek, de meggondolták magukat és mégsem ott szeretnék elkezdeni a tanulmányaikat.
Hány szakra lehet jelentkezni?
Ekkor már csak egyre, és arra is csak elektronikusan, az e-felvételi rendszerén keresztül. A ponthatárokat augusztus második felében hozzák nyilvánosságra. Azt fontos tudnotok, hogy az egyetemek és főiskolák a pótfelvételin szinte kizárólag fizetős képzéseket hirdetnek meg.
Az egyes egyetemek, főiskolák 2015-ös kapacitásszámait képzési területekre lebontva itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
