Megvannak a felvételi eredményei a pécsi egyetemen is: 4903-an kezdenek ősszel

A Pécsi Tudományegyetemre (PTE) 4903 új hallgatót vettek fel az idén - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény csütörtökön az MTI-t. Tavaly 4870 volt az új hallgatók száma.

  • MTI
MTI / Sóki Tamás

A közlemény szerint az új hallgatók 59 százaléka a PTE valamely alapképzésén kezdheti meg tanulmányait, az osztatlan és mesterképzéseken 16-16 százalékuk, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 9 százalékuk fog tanulni.

Az állami ösztöndíjas helyek népszerűsége továbbra is töretlen: a felvettek több mint 82 százaléka a támogatott szakokon kezdheti meg tanulmányait. A jelentkezők idén is a nappali munkarendet preferálták: 70 százalékuk teljesidős képzésen tanulhat majd - írták.

A PTE közlése szerint a képzések között továbbra is a legnépszerűbbek közé tartozik az ápolás és betegellátás, az általános orvos, a jogász és a pszichológia szak, de sokan érdeklődtek az osztatlan tanári szakok, valamint a mérnökinformatikus, a fogorvos, a gazdálkodási és menedzsment szak iránt is.

Itt a teljes lista: a 2018-as felvételi összes ponthatára

Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2018-as felvételi ponthatárait, amelyet már az Eduline-on is böngészhettek. Az idén több mint 107 ezer diák jelentkezett egyetemre és főiskolára, a legtöbben, mintegy 73 ezren alapképzésre adtak be kérelmet. Mesterképzésre több mint 18 ezren jelentkeztek, osztatlan képzésre mintegy 11 600-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 4800-an felvételiztek.

A legtöbb - mintegy 600 - hallgató az ápolás és betegellátás alapszak különböző szakirányaira érkezik, az általános orvos szakon több mint 200, a pszichológia és a mérnökinformatikus alapszakon 180-180, a jogász szakon több mint 160, míg a gazdálkodási és menedzsment szakon mintegy 130 hallgató kezdheti meg tanulmányait.

A legmagasabb ponthatárok a kommunikáció és médiatudomány (498 pont), a nemzetközi tanulmányok (478), a jogász (460), a pszichológia (432) szakon, és a gazdaságtudományok képzési terület alapképzési szakjain voltak (426-431), de az osztatlan tanári szakpárokon is magas pontszámok kellettek a bekerüléshez.

Az egyetem eredményeit tovább javítja a Pécsre érkező külföldi hallgatók és a pótfelvételi eljárásban bekerülők száma. Így ősszel várhatóan mintegy 7000 új hallgató kezdi meg tanulmányait. Azok, akiket nem vettek fel, a pótfelvételi eljárás keretében választhatnak a PTE képzési kínálatából továbbtanulási lehetőséget.

Kitértek arra is, hogy az utólagos sorrendmódosítással a pécsi egyetemre az első helyen jelentkezők száma 150-nel nőtt, "így a jelentkezők számának kisebb csökkenése a felvételi végeredményben nem érvényesült".

Minden fontos infó a pótfelvételiről: határidők, feltételek és ponthatárok

Mikor hirdetik meg a képzéseket, hogyan lehet jelentkezni és mikor derülnek ki a ponthatárok? Minden fontos infó a pótfelvételiről. Mikor hirdetik meg a képzéseket? A pótfelvételit képzéseit július 27-én hirdetik meg. Meddig lehet jelentkezni? Egészen augusztus elejéig, augusztus 6-ig jelentkezhettek a pótfelvételiben. Kik jelentkezhetnek?

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.