Nyilvánosságra hozták az őszi érettségit szervező iskolák listáját, szeptember elejéig jelentkezhettek a vizsgákra. Itt vannak a legfontosabb dátumok és az új szabályok.
Meddig jelentkezhettek az őszi érettségire?
Szeptember 5-ig adhatjátok le a jelentkezési lapotokat, amelyeket a vizsgaszervezésre kijelölt középiskolákban szerezhettek be - erről bővebben itt olvashattok.
Mikor tartják a vizsgákat?
Az írásbeliket október 10-e és 27-e között írják a diákok, magyarból október 13-án, matekból 14-én, töriből 15-én, angolból 16-án, németből pedig 20-án érettségizhettek. Az emelt szintű szóbelit november 6-tól 10-ig, a középszintűt pedig november 17-től 22-ig tartják. A tárgyankénti listát itt találjátok.
Milyen tárgyakból érettségizhettek?
Az idén több tárgyból megszűnt az érettségi, így többek között ábrázoló és művészeti geometriából, a magyar népzene alapjaiból, hangtani és akusztikai ismeretekből, illetve hangkultúrából sem érettségizhettek már. A négy kötelezővel együtt összesen hetvenkilenc tárgyból tehettek ősszel érettségit, a teljes listát az Oktatási Hivatal honlapján találjátok.
Hogyan változott az előrehozott érettségi?
Az idei változások közé tartozik, hogy előrehozott érettségit nem tehettek minden tárgyból, csak informatikából, élő idegen nyelvből és latinból. Ráadásul annak ellenére, hogy az őszi időszakban az előrehozott érettségi a legnépszerűbb vizsgatípus - tavaly az érettségizők fele ilyet tett - megszüntették ezt a lehetőséget, ezentúl csak tavasszal lesznek előrehozott vizsgák.
Kiskapu itt is van: ha már van egy előrehozott, középszintű érettségitek az adott tárgyból, és most szintemelő, tehát emelt szintű vizsgát tennétek, ez ősszel is lehetséges (kivéve latinból). Az érettségi legfontosabb változásairól itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
