Jön az őszi érettségi: itt vannak a legfontosabb tudnivalók

Nyilvánosságra hozták az őszi érettségit szervező iskolák listáját, szeptember elejéig jelentkezhettek a vizsgákra. Itt vannak a legfontosabb dátumok és az új szabályok.

  • Eduline

Shutterstock

Meddig jelentkezhettek az őszi érettségire?

Szeptember 5-ig adhatjátok le a jelentkezési lapotokat, amelyeket a vizsgaszervezésre kijelölt középiskolákban szerezhettek be - erről bővebben itt olvashattok.

Mikor tartják a vizsgákat?

Az írásbeliket október 10-e és 27-e között írják a diákok, magyarból október 13-án, matekból 14-én, töriből 15-én, angolból 16-án, németből pedig 20-án érettségizhettek. Az emelt szintű szóbelit november 6-tól 10-ig, a középszintűt pedig november 17-től 22-ig tartják. A tárgyankénti listát itt találjátok.

Milyen tárgyakból érettségizhettek?

Az idén több tárgyból megszűnt az érettségi, így többek között ábrázoló és művészeti geometriából, a magyar népzene alapjaiból, hangtani és akusztikai ismeretekből, illetve hangkultúrából sem érettségizhettek már. A négy kötelezővel együtt összesen hetvenkilenc tárgyból tehettek ősszel érettségit, a teljes listát az Oktatási Hivatal honlapján találjátok.

Hogyan változott az előrehozott érettségi?

Az idei változások közé tartozik, hogy előrehozott érettségit nem tehettek minden tárgyból, csak informatikából, élő idegen nyelvből és latinból. Ráadásul annak ellenére, hogy az őszi időszakban az előrehozott érettségi a legnépszerűbb vizsgatípus - tavaly az érettségizők fele ilyet tett - megszüntették ezt a lehetőséget, ezentúl csak tavasszal lesznek előrehozott vizsgák.

Kiskapu itt is van: ha már van egy előrehozott, középszintű érettségitek az adott tárgyból, és most szintemelő, tehát emelt szintű vizsgát tennétek, ez ősszel is lehetséges (kivéve latinból). Az érettségi legfontosabb változásairól itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.