Ilyenek a minimumponthatárok az idei keresztféléves felvételin

Hány pontot kell szerezni a keresztféléves felvételin ahhoz, hogy legyen esélyetek bekerülni valamelyik egyetemre vagy főiskolára?

  • Eduline
Sutterstock

Az idei keresztféléves felvételin a minimumponthatár alap- és osztatlan szakokon 280 - ezt a limitet az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és OKJ-s szakképesítésért járó többletpontokkal együtt, de más többletpontok nélkül kell elérni.

A felsőoktatási szakképzéseken 240-nél húzták meg a minimumponthatárt, ennyi pontot azonban az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de más jogcímen kapott többletpontok nélkül kell összegyűjteni. A mesterképzéseken 50 a minimumponthatár.

A végleges ponthatár ezeknél természetesen jóval magasabb is lehet, azok a jelentkezők azonban, akik a minimumnál kevesebb pontot gyűjtenek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem folytathatják a tanulmányaikat egyetemen, főiskolán.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Felvételi 2018: ez a vizsga sok jelentkezőnek jelent majd segítséget

Újra kell vizsgázniuk azoknak a felvételizőknek, akik még a régi rendszerben érettségiztek, de most olyan szakra jelentkeznének, ahová csak emelt szintű érettségivel lehet bejutni? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Majdnem tizenöt éve érettségiztem, de most szeretnék elvégezni egy alapszakot. Olyat választottam ki, amelyhez kellene egy emelt szintű érettségi, de amikor én jártam középiskolába, még nem lehetett ilyen vizsgára jelentkezni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.