Pár nap pihenőt kapnak azok, akik az idei őszi érettségin vizsgáznak egy vagy több tantárgyból: az emelt szintű szóbelik november 8-án kezdődnek.
Az emelt szintű szóbeli vizsgákat november 8. és 12., a középszintű szóbeliket pedig november 19. és 23. között tartják.
A diákok több mint 9 600 vizsgát tesznek: 4 100-at emelt, 5 500-at pedig középszinten. A jelentkezők választásai alapján ebben a vizsgaidőszakban – az idegen nyelven teljesíthető vizsgatárgyakat (pl. történelem, matematika) külön számolva – középszintű érettségit 77, emelt szintűt pedig 41 tantárgyból tesznek.
Ilyenek a pontozási szabályok a 2018-as érettségin: mennyit ér az írásbeli és a szóbeli?
Hány pontot ér az írásbeli és a szóbeli a 2018-as tavaszi érettségin? Megnéztük, hogy a négy fő tantárgyból maximum hány pontot gyűjthettetek az írásbeli vizsgán, és hány pontot ér a szóbeli. A következő táblázatban a középszintű vizsgák maximális pontszámait találjátok, vizsgarészekre osztva. magyar nyelv és irodalom szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás: 50 pont Műértelmező szövegalkotás: 40 pont.
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
