Mikor kezdődnek a 2018-as őszi szóbeli érettségik?

Pár nap pihenőt kapnak azok, akik az idei őszi érettségin vizsgáznak egy vagy több tantárgyból: az emelt szintű szóbelik november 8-án kezdődnek.

  • Eduline
Túry Gergely

Az emelt szintű szóbeli vizsgákat november 8. és 12., a középszintű szóbeliket pedig november 19. és 23. között tartják.

A diákok több mint 9 600 vizsgát tesznek: 4 100-at emelt, 5 500-at pedig középszinten. A jelentkezők választásai alapján ebben a vizsgaidőszakban – az idegen nyelven teljesíthető vizsgatárgyakat (pl. történelem, matematika) külön számolva – középszintű érettségit 77, emelt szintűt pedig 41 tantárgyból tesznek.

Ilyenek a pontozási szabályok a 2018-as érettségin: mennyit ér az írásbeli és a szóbeli?

Hány pontot ér az írásbeli és a szóbeli a 2018-as tavaszi érettségin? Megnéztük, hogy a négy fő tantárgyból maximum hány pontot gyűjthettetek az írásbeli vizsgán, és hány pontot ér a szóbeli. A következő táblázatban a középszintű vizsgák maximális pontszámait találjátok, vizsgarészekre osztva. magyar nyelv és irodalom szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás: 50 pont Műértelmező szövegalkotás: 40 pont.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.