Mi alapján döntenek a középiskolák a jelentkezők rangsorolásáról? Itt vannak a pontszámítási szabályok.
Hogyan számolják a középiskolai felvételi pontjait központi vizsgával vagy anélkül?
Ahol nem kötelező a központi írásbeli felvételi, ott az általános iskolai eredmények alapján rangsorolják a jelentkezőet. Míg ahol központi felvételi vizsgát ír a diák, ott már a tanulmányi és a központi vizsga eredményei is számítanak.
A központi írásbeli vizsgán elért eredmény a felvételi összpontszám minium 50 százalékát teszi ki.
Itt a lista: ezek voltak a korábbi évek központi felvételi feladatsorai
Azoknak, akik központi felvételi vizsgát írnak majd januárban, jó gyakorlás lehet, ha megnézik az előző évi feladatsorokat. Mutatjuk, hol találjátok ezeket. A középiskolai központi felvételi vizsgára december 7-ig lehet jelentkezni. A vizsga egy matematika és egy magyar nyelv feladatsorból áll majd. Itt találjátok az előző évek felvételi vizsga feladatsorait és megoldókulcsait.
És ahol van szóbeli vizsga is?
Ahol szóbeli vizsga is van, annak az eredménye a felvételi összpontszám maximum 25 százalékát határozhatja meg.
A 2019-es középiskolai felvételiről szóló, folyamatosan frissülő cikkeinket itt olvashatjátok.
A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.
Felvételi pontszámítás: hány pont jár OKTV-helyezésért?
Hány pontot kaphattok a felvételin az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken (OKTV) elért eredményekért? Jól szerepeltetek az OKTV-n, de nem tudjátok, hogy az elért eredményért hány pontot kaphattok a felvételin? 1-10. helyezésért megkapjátok a maximális, vagyis 100 többletpontot, 11-20. helyezésért 50 többletpontot, 21-30. helyezésért pedig 25 többletpont jár.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
