Felvételi pontszámítás: hány pont jár OKTV-helyezésért?

Hány pontot kaphattok a felvételin az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken (OKTV) elért eredményekért?

  • Eduline
pixabay

Jól szerepeltetek az OKTV-n, de nem tudjátok, hogy az elért eredményért hány pontot kaphattok a felvételin?

1–10. helyezésért megkapjátok a maximális, vagyis 100 többletpontot, 11–20. helyezésért 50 többletpontot, 21–30. helyezésért pedig 25 többletpont jár.

A 2019-es keresztféléves felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.

Közeleg a határidő: bukhatjátok a felvételit, ha ezt a dátumot elfelejtitek

Mi történik, ha nem töltitek fel időben a hiányzó dokumentumokat az e-felvételi rendszerbe? Később lehet pótolni? Itt a válasz: Ha a felvételi jelentkezési kérelmeteket hiányosan nyújtottátok be, legkésőbb a besorolási döntés határnapját megelőző 20. napig, azaz 2019. január 3-ig felszólítást kaptok a hiányok pótlására. Ez után már nincs lehetőségetek a hiánypótlásra.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.