Alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztek a keresztféléves felvételin? Mutatjuk, hogyan kalkulálhattok az érettségi pontszámmal – ez az a bizonyos „második 200 pont”.
Ha alap- vagy osztatlan szakra, esetleg felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, maximum 500 pontot szerezhettek. Maximum 200 pontot érnek a tanulmányi eredményeitek (ezt a középiskolai év végi jegyekből és az érettségi átlageredményéből számolják ki), legfeljebb 200 pontot ér az adott szakhoz szükséges két érettségi tárgy érettségi eredménye, és maximum 100 többletpontot szerezhettek nyelvvizsgával, emelt szintű érettségivel, versenyeredményekkel, egyéb teljesítménnyel.
A "második 200 pont"
Az érettségi pontok számításakor csak annak a két tantárgynak a százalékos eredményét kell figyelembe venni, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható. Tárgyanként legfeljebb 100 pontot lehet szerezni, vagyis összesen 200 pontot − függetlenül attól, hogy a két tárgyból tett érettségi vizsga közép- vagy emelt szintű.
Példa: a felvételiző olyan alapszakra jelentkezett, amelyen a magyar, az angol és a német választható érettségi tárgy. Mivel a jelentkezőnek mindháromból van érettségi eredménye − magyarból 87, angolból 91, németből pedig 78 százalékos vizsgát tett −, a két legjobban sikerült vizsga eredményét váltják pontra. Ez a 91 százalékos angol- és a 87 százalékos magyarérettségi, az érettségi pontszám így 91+87=178.
Milyen szakokra lehet jelentkezni a keresztféléves felvételin?
Keresztféléves felvételire jelentkeznétek? Mutatjuk, hol találjátok a meghirdetett szakokat.
Keresztféléves felvételi: így kalkulálhattok a tanulmányi pontokkal
Mi számít bele a tanulmányi pontszámba a felvételinél? Mennyi a maximálisan elérhető pontszám? Most minden kérdésre válaszolunk a tanulmányi pontokkal kapcsolatban.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
