Pontszámítási szabályok a felvételin: mennyit ér az érettségi?

Alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztek a keresztféléves felvételin? Mutatjuk, hogyan kalkulálhattok az érettségi pontszámmal – ez az a bizonyos „második 200 pont”.

  • Eduline
Túry Gergely

Ha alap- vagy osztatlan szakra, esetleg felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, maximum 500 pontot szerezhettek. Maximum 200 pontot érnek a tanulmányi eredményeitek (ezt a középiskolai év végi jegyekből és az érettségi átlageredményéből számolják ki), legfeljebb 200 pontot ér az adott szakhoz szükséges két érettségi tárgy érettségi eredménye, és maximum 100 többletpontot szerezhettek nyelvvizsgával, emelt szintű érettségivel, versenyeredményekkel, egyéb teljesítménnyel.

A "második 200 pont"

Az érettségi pontok számításakor csak annak a két tantárgynak a százalékos eredményét kell figyelembe venni, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható. Tárgyanként legfeljebb 100 pontot lehet szerezni, vagyis összesen 200 pontot − függetlenül attól, hogy a két tárgyból tett érettségi vizsga közép- vagy emelt szintű.

Példa: a felvételiző olyan alapszakra jelentkezett, amelyen a magyar, az angol és a német választható érettségi tárgy. Mivel a jelentkezőnek mindháromból van érettségi eredménye − magyarból 87, angolból 91, németből pedig 78 százalékos vizsgát tett −, a két legjobban sikerült vizsga eredményét váltják pontra. Ez a 91 százalékos angol- és a 87 százalékos magyarérettségi, az érettségi pontszám így 91+87=178.

Milyen szakokra lehet jelentkezni a keresztféléves felvételin?

Keresztféléves felvételire jelentkeznétek? Mutatjuk, hol találjátok a meghirdetett szakokat.

Keresztféléves felvételi: így kalkulálhattok a tanulmányi pontokkal

Mi számít bele a tanulmányi pontszámba a felvételinél? Mennyi a maximálisan elérhető pontszám? Most minden kérdésre válaszolunk a tanulmányi pontokkal kapcsolatban.

Hozzászólások

Miközben a világ még vitázik, Kína már lépett: ezrével szünteti meg az egyetemi szakokat az AI miatt

Itthon javában zajlik az egyetemi felvételi, és rengetegen törik a fejüket, melyik szak ígér biztos jövőt – a világ nagy része még csak azon gondolkodik, hogyan szabjon utat a mesterséges intelligenciának a felsőoktatásban, és hol kellene gátat vetnie neki, hiszen sokakban él a félelem, hogy az AI a gazdaságtól a kultúráig egyszerűen mindenen átgázol. Kína azonban nem várakozik: négy év alatt 12 000, elavultnak ítélt képzést zárt be, és helyettük 10 200 új, túlnyomórészt AI-hoz és robotikához kötődő szakot indított.