Hány többletpont jár a felsőoktatási szakképzés elvégzéséért a felvételin?

Hány pont jár a 2018-as felvételin a felsőoktatási szakképzés elvégzéséért?

  • Eduline
pixabay

Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

Idén végzem el a felsőoktatási szakképzést azon a főiskolán, ahol tovább szeretnék tanulni alapszakon. Hány pluszpontra számíthatok?

A felsőoktatási szakképzésben záróvizsgájáért kaphattok többletpontot, de csak akkor, ha azonos képzési terület alapszakján tanultok tovább. A jeles záróvizsga 32, a jó eredmény 20 többletpontot ér, a közepes záróvizsga pedig 10 többletpontot.

A 2018-as keresztféléves felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Eddig kell nyelvvizsgáznotok ahhoz, hogy megkapjátok a többletpontot a felvételihez

Számos diák az utolsó pillanatra hagyja a nyelvvizsga megszerzését a felvételi előtt. Melyek azok az utolsó időpontok, amelyeken ha sikeresen lenyelvvizsgáztok, még időben megkapjátok a bizonyítványt? Néhányan úgy gondolják, nem lehet probléma, ha nem érkezik meg a nyelvvizsga bizonyítvány a felvételi jelentkezésig, mert igazoló lappal úgyis tudja bizonyítani a sikeres vizsgát.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.