Pótfelvételi: miért éri meg felsőoktatási szakképzésre jelentkezni?

Amennyiben azért csúsztatok le a felvételiről, mert nem értétek el a 260 pontos minimumponthatárt, megoldás lehet, ha a pótfelvételin jelentkeztek egy felsőoktatási szakképzésre. Itt van ezekről minden tudnivaló.

  • Eduline

 

Shutterstock

Mi az a felsőoktatási szakképzés?

Azelőtt felsőfokú szakképzésnek hívták, de aztán kivették az Országos Képzési Jegyzékből, így felsőoktatási szakképzésként már csak főiskolák és egyetemek indíthatják. Ugyanúgy létezik nappali és levelező tagozata is, a pótfelvételin viszont már csak önköltséges formában hirdetik meg ezeket a szakokat is. A felsőoktatási szakképzések kétévesek, ezalatt 120 kreditet kell megszereznetek, melyből 30 a kötelező szakmai gyakorlatért jár. Elstartolt a pótfelvételi: ilyen képzésekre lehet jelentkezni.

Jár érte diploma?

Nem, felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet szerezhettek vele, ami többet ér, mint egy OKJ-s papír. Ráadásul ha a jövőben ugyanezen a szakterületen alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeznétek, akkor a megszerzett kreditek 75 százalékát beszámítják: egy felsőoktatási szakképzésen 120 kreditet szerezhettek, tehát az alapképzésen kötelező 180 kredit helyett csak 90-et kell teljesítenetek, így másfél évvel is lerövidíthetitek a diploma megszerzését. Ha tehát azon gondolkodtok, hogy jövőre felvételizzetek, akkor kalkuláljátok bele, hogy felsőoktatási szakképzéssel és kreditelismertetéssel fél évvel hamarabb szerezhettek diplomát, mintha tavasszal újra felvételiznétek.

Valóban könnyebb felsőoktatási szakképzésre bekerülni?

A minimumponthatár itt alacsonyabb, csak 220 pont. Ezen kívül ugyanúgy húzzák meg a ponthatárokat, mint az alapszakokon, de mivel ezekre a képzésekre zömével alacsonyabb pontszámmal jelentkeznek a diákok, és kisebb is az érdeklődés, ezért alacsonyabb ponthatárokra lehet számítani - de lehetnek kivételek. Fontos viszont, hogy ha az általános felvételi eljárásban már meghirdették önköltséges formában is az adott szakképzést, akkor annál magasabb ponthatárra számíthattok; ha csak államira lehetett jelentkezni, akkor alacsonyabbak is lehetnek. Hány ponttal lehet bekerülni az egyetemekre a pótfelvételin?

Van már egy OKJ-m, ezért kapok pluszpontot?

A felsőoktatási szakképzésnél mások a pontszámítási szabályok, és nem jár mindenért pluszpont, amiért alapszakon kapnátok. Így például az OKJ-s végzettségért vagy az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen, illetve az Országos Művészeti Versenyen elért helyezésért sem. Ilyenek lesznek a ponthatárok a legnépszerűbb felsőoktatási szakképzéseken.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.