Amennyiben azért csúsztatok le a felvételiről, mert nem értétek el a 260 pontos minimumponthatárt, megoldás lehet, ha a pótfelvételin jelentkeztek egy felsőoktatási szakképzésre. Itt van ezekről minden tudnivaló.
Mi az a felsőoktatási szakképzés?
Azelőtt felsőfokú szakképzésnek hívták, de aztán kivették az Országos Képzési Jegyzékből, így felsőoktatási szakképzésként már csak főiskolák és egyetemek indíthatják. Ugyanúgy létezik nappali és levelező tagozata is, a pótfelvételin viszont már csak önköltséges formában hirdetik meg ezeket a szakokat is. A felsőoktatási szakképzések kétévesek, ezalatt 120 kreditet kell megszereznetek, melyből 30 a kötelező szakmai gyakorlatért jár. Elstartolt a pótfelvételi: ilyen képzésekre lehet jelentkezni.
Jár érte diploma?
Nem, felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet szerezhettek vele, ami többet ér, mint egy OKJ-s papír. Ráadásul ha a jövőben ugyanezen a szakterületen alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeznétek, akkor a megszerzett kreditek 75 százalékát beszámítják: egy felsőoktatási szakképzésen 120 kreditet szerezhettek, tehát az alapképzésen kötelező 180 kredit helyett csak 90-et kell teljesítenetek, így másfél évvel is lerövidíthetitek a diploma megszerzését. Ha tehát azon gondolkodtok, hogy jövőre felvételizzetek, akkor kalkuláljátok bele, hogy felsőoktatási szakképzéssel és kreditelismertetéssel fél évvel hamarabb szerezhettek diplomát, mintha tavasszal újra felvételiznétek.
Valóban könnyebb felsőoktatási szakképzésre bekerülni?
A minimumponthatár itt alacsonyabb, csak 220 pont. Ezen kívül ugyanúgy húzzák meg a ponthatárokat, mint az alapszakokon, de mivel ezekre a képzésekre zömével alacsonyabb pontszámmal jelentkeznek a diákok, és kisebb is az érdeklődés, ezért alacsonyabb ponthatárokra lehet számítani - de lehetnek kivételek. Fontos viszont, hogy ha az általános felvételi eljárásban már meghirdették önköltséges formában is az adott szakképzést, akkor annál magasabb ponthatárra számíthattok; ha csak államira lehetett jelentkezni, akkor alacsonyabbak is lehetnek. Hány ponttal lehet bekerülni az egyetemekre a pótfelvételin?
Van már egy OKJ-m, ezért kapok pluszpontot?
A felsőoktatási szakképzésnél mások a pontszámítási szabályok, és nem jár mindenért pluszpont, amiért alapszakon kapnátok. Így például az OKJ-s végzettségért vagy az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen, illetve az Országos Művészeti Versenyen elért helyezésért sem. Ilyenek lesznek a ponthatárok a legnépszerűbb felsőoktatási szakképzéseken.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
