Pontosan hogyan számolják ki a felvételi pontszámotokat, ha nem érettségiztetek idegen nyelvből, vagy nem is tanultatok idegen nyelvet a középiskolában?
Jó hír, hogy önmagában az idegen nyelvből tett érettségi hiánya még nem kizáró ok a felvételin, kivéve akkor, ha olyan szakra jelentkeztek, ahol az adott nyelv követelmény. Ha csak választható, és más - szintén választható - tárgyból, tárgyakból rendelkeztek a szükséges eredménnyel, vagy egyáltalán nem is szerepel a követelmények között idegen nyelv, akkor az érettségi pontokkal nem lesz gond - írja a felvételi tájékoztató.
Egyetemi szótár: ismeritek ezeket a kifejezéseket?
Szeptembertől felsőoktatásban fogtok tanulni? Akkor ezekkel a kifejezésekkel garantáltan találkozni fogtok. Lássuk, mennyit ismertek belőlük.
Mi a helyzet akkor, ha idegen nyelvből nemcsak nem érettségiztetek, hanem abból nincs középiskolai jegyetek sem? Így tanulmányi pontot nem tudnak számítani, de ez még nem jelenti azt, hogy nem kerülhettek be egyetemre vagy főiskolára: ebben az esetben csak egyféle módon, az érettségi pontok duplázása alapján tudják kiszámolni felvételi összpontszámotokat.
Arról, hogy ez pontosan miként működik bővebben itt olvashattok.
Ezért bukták magyarok tízezrei a diploma megszerzését
Az Eurostat adatai szerint 40 800 olyan 34 év alatti személy van Magyarországon, aki egykor járt egyetemre vagy főiskolára, de nem szerzett diplomát és be is fejezte tanulmányait. A Pénzcentrum azt írja, Magyarországon az EU-s átlagnál jóval többen hagyták ott az egyetemet vagy főiskolát azért, mert túl nehezek voltak a tanulmányok.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
