Őszi érettségi: befejeződtek az írásbelik, hamarosan jönnek a szóbeli vizsgák

Befejeződtek október-novemberi érettségi időszak írásbeli vizsgái, a 9 vizsganapon 166 helyszínen mintegy 8 ezer érettségiző adott számot tudásáról.

  • MTI
Túry Gergely

Az Oktatási Hivatal kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az írásbeli vizsgák előkészítéséhez 31 930 feladatlapot és CD-t juttattak el biztonsági csomagolásban a 166 helyszínre. A folyamat a hivatali munkatársak, a szállítmányozók, a járási hivatali dolgozók és az intézményvezetők pontos munkájának, illetve a többlépcsős ellenőrzési rendszernek köszönhetően zökkenőmentes volt - írták.

Az írásbelik feladatlapjai és a hozzájuk tartozó javítási-értékelési útmutatók az előzetes ütemezésnek megfelelően folyamatosan kerültek fel az OH honlapjára, ahol október 30-án délután két órától már mind a 250 vizsgaanyag elérhető.

Az idei őszi érettségi november 8-12. között 46 helyszínen, 403 tantárgyi bizottság előtt, több mint 4 ezer emelt szintű szóbeli vizsgával folytatódik. A középszintű szóbeli érettségiket november 19. és 23. között tartják.

Az őszi érettségi vizsgaidőszakban rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító vizsgára lehetett jelentkezni.

Itt vannak az idei őszi érettségi utolsó vizsgáinak feladatsorai és megoldásai

Nyilvánosságra hozta a tegnapi fizika- és spanyolérettségi feladatsorait és megoldókulcsait az Oktatási Hivatal, most ellenőrizhetitek a válaszaitokat. A középszintű fizikaérettségi feladatsora A középszintű fizikaérettségi megoldása A középszintű spanyolérettségi feladatsora A középszintű spanyolérettségi megoldása

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.