Több tárgyból a hármas átlageredményt sem érték el a diákok az idén kötelezővé tett komplex szakmai érettségi vizsgákon. Több szervezet hónapokon át kérte az oktatási államtitkárságot, hogy halasszák el a kötelező vizsga bevezetését. Hiába.
Gyenge eredmények születtek az idei - kötelezővé tett - szakmai érettségiken, több tárgyból nem tudták elérni a diákok az érettségi átlageredményét, a 3,66-os átlagot. A legrosszabb eredmény élelmiszeripari ismeretekből (2,74 a megszerzett osztályzatok átlaga) született, de közlekedésgépészetből, nyomdaipari ismeretekből, gépészeti ismeretekből is 2,75-2,82-es az átlag.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, több mint 24 ezren érettségiztek májusban és júniusban valamilyen szakmai tárgyból, a 2017-es tavaszi vizsgaidőszaktól ugyanis a szakgimnazistáknak a négy fő tantárgy mellett komplex szakmai érettségi vizsgát is tenniük kell.
Az új szabály az összes végzősre vonatkozott, így azokra is, akik egészen más területen szeretnének továbbtanulni. „Akik olyan szakra felvételiznek, ahová csak akkor lehet bekerülni, ha a kötelezőkön kívül egy másik közismereti tárgyból is érettségit tesznek, azoknak öt helyett hat vizsgára kell felkészülniük a kötelező szakmai érettségi miatt. Az új szabály teljesen feleslegesen hatalmas plusz terhet jelent” - mondta korábban az eduline-nak Tarnay Kristóf Ábel, a Független Diákparlament szóvivője.
A Független Diákparlament, a Tanítanék Mozgalom és a Civil Közoktatási Platform többször kérte az Emberi Erőforrások Minisztériumától a kötelező szakmai érettségi bevezetésének elhalasztását. Palkovics László oktatási államtitkár azonban február végén azt közölte velük: mivel a változtatásról már 2011 óta lehetett tudni, „a kormány elegendő időt biztosított a változások megismeréséhez (…) tehát amikor a tanulók a szakközépiskolába (jelenleg szakgimnázium) jelentkezésüket beadták, számukra ezek a tények már ismertek voltak”.
"Nem tudták a tanárok sem, hogy mi lesz a követelmény"
A szakmai írásbelik után több olvasónk arról panaszkodott, hogy a tanárhiány miatt nem tudtak megfelelően felkészülni a vizsgákra, a kötelezővé tett szakmai érettségi szabályaival még a vizsgáztatók sem voltak tisztában. "Olyannyira nem tudták a tanárok sem, hogy mi lesz a követelmény, hogy tanácsolni sem tudtak a gyerekeknek, mi lesz benne az érettségiben és mi nem. Sőt, igazából elhangzott olyan tanács is, hogy "gyerekek ez biztosan nem lesz benne a vizsgában", és benne volt" - írta nekünk egy édesanya.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a panaszokra reagálva azt közölte: május végéig a 36 vizsgatárgyból mindössze esetében tettek észrevételt. Később kiderült, a gépészeti feladatsort összeállító tételkészítő bizottság elnöke lemondott: a teszt megfelelt ugyan a kerettantervnek, de a korábbi szakmacsoportos érettségihez képest a bizottság a hangsúlyt máshova helyezte, ez okozhatta a gyengébb teljesítményt. A gépészetvizsgán nem lehetett függvénytáblázatot használni, mert az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló rendeletben ez nem szerepelt. Az NGM azt ígérte, ezek alapján javaslatot tesz a használható segédeszközök felülvizsgálatára.
Magyar, matek, töri
Az osztályzatok összesített átlaga - beleértve mind a közismereti, mind a szakmai vizsgákat - az idén 3,66, vagyis a diákok pontosan olyan átlageredményt értek el, mint tavaly vagy éppen 2005-ben, a kétszintű érettségi rendszer bevezetésének évében.
Az érettségi négy fő kötelező tárgya - magyar, matematika, történelem, idegen nyelv - közül angolból teljesítettek a legjobban a diákok, de közel hasonló eredményeket produkáltak magyarból, történelemből és németből is. A matek, ahogy a korábbi években is, most sem tartozik a nagy kedvencek közé.
Érettségizők ezrei járnak rosszul a szigorítással, hiába tiltakoztak hónapokig
Több tízezer végzős szakgimnazista előtt a megszokottnál jóval nehezebb érettségi szezon áll - ők az elsők, akik egy jogszabály-módosítás miatt nem dönthetnek arról, hogy a magyar, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett miből tesznek érettségit. Ettől az évtől kötelező komplex szakmai vizsgát tenniük. Több ezren tiltakoztak a szigorítás ellen, hiába.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
