A stressz sokaknak segít abban, hogy betartsák a határidőket, hogy rávegyék megukat a tanulásra, sokan pedig ezt az...
A stressz sokaknak segít abban, hogy betartsák a határidőket, hogy rávegyék megukat a tanulásra, sokan pedig ezt az érzést inkább dopppingként tudják hasznosítani bizonyos helyzetekben. Rengeteg emberre azonban negatívan hat a stressz, és akár a vizsgára való felkészülést is megnehezíti, az érettségin történő leblokkolásról már nem is beszélve.
Hosszú távon a stressztől ingerlékenyek leszünk, gyakori fejfájás jelentkezik, és az alvászavar sem ritka. Arra pedig természetesen semmi szükség, hogy ilyen kimerítő tünetekkel kelljen bajlódni a vizsgák előtt. De mit a teendő, mi hat ilyenkor nyugtatóan?
Mozogj sokat!
A mozgás hatására endorfin szabadul fel, ami javít a közérzeten. Nem mellesleg a sport olyan, mint egy meditáció, az agy ilyenkor képes pihenni.
Lélegezz tudatosan!
A kapkodó légzés általában stressz hatására alakul ki. Érdemes folyamatosan ellenőrizni, hogyan lélegzünk, hiszen a nyugodt hasi légzés jó hatással van az idegrendszerre is. Egy mély levegővétel után érezheted is, hogyan lassul a szívverésed.
Mozdulj ki!
Nagyon fontos egy felkészülési időszakban, hogy az ne csak tanulásból álljon. A főiskolai vizsgaidőszakok alatt meg fogod tanulni, hogy hiába olvasol napi 12 órát egyfolytában, ha fáradt vagy, akkor a szavak el sem jutnak az agyadig. Inkább találkozz a barátaiddal, nézz meg egy jó filmet, menj el egy koncertre, tehát legyen meg az az időszak, amikor egyáltalán nem gondolsz a tanulásra.
Az idei érettségivel kapcsolatos cikkeinket itt találátok.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
