Itt vannak a 2019-es szabályok: ezek a középiskolai jegyek is számítanak a felvételin

A felsőoktatási felvételin maximum 500 pontot szerezhettek - ebből 100 pontot érnek a középiskolai jegyek. A magyar, a matek, a történelem és az idegen nyelv mellett azonban valamelyik természettudományos tárgy eredményét is figyelembe veszik a felvételin.

  • Eduline

Természettudományos tárgyak

Természettudományos tárgy a biológia, a földrajz, a kémia, a fizika, a természetismeret és természettudomány. Ha nem volt olyan természettudományos tárgyatok, amelyet legalább két évig tanultatok, két − legalább egy évig tanult − természettudományos tárgy év végi jegyeivel is számolhattok.

Nyelvtan, irodalom: átlagolni kell

Magyar nyelv és irodalomból (vagy nemzetiségi nyelv és irodalomból) évente a két osztályzat számtani átlagát kerekítés nélkül kell figyelembe venni.

Hogyan kell számolni?

Az öt fő tárgyból szerzett (utolsó két év végi) érdemjegyeket kell összeadni, majd duplázni - így maximum 100 pontot szerezhetnek.

A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Tíz fogalom, amit minden felvételizőnek ismernie kell

2019-ben fogtok felvételizni egyetemre vagy főiskolára? Érdemes már most utánajárni, mit jelent, ha állami ösztöndíjasként vagy önköltséges hallgatóként fogtok tanulni, és mit jelentenek a különböző betűjelek a szaklistában. Állami ösztöndíj Nevével ellentétben az állami ösztöndíj nem egy hallgatói juttatás, amelyet minden hónapban megkaptok a bankkártyátokra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.