Az ELTE, a Műegyetem és a Corvinus előtt tüntetnek február 15-én a diákok

Az ELTE lágymányosi campusától indul a Hallgatói Hálózat (HaHa) február 15-i tüntetése a felvételi keretszámok...

  • Eduline
Stiller Ákos

Az ELTE lágymányosi campusától indul a Hallgatói Hálózat (HaHa) február 15-i tüntetése a felvételi keretszámok csökkentése és a kormány felsőoktatási tervei ellen.

„A kormány olyan felsőoktatási törvényt hozott, amellyel elveszi a következő generációk és az ország jövőjét. A keretszámok indokolatlan és drasztikus csökkentése, a több százezer forintos tandíj és a cserébe adott, fiatalkori eladósodást eredményező Diákhitel 2 rendszere nem oldja meg a felsőoktatás hibáit. A röghöz kötés nem válasz az elvándorlásra, helyette jobb kilátásokat kellene teremteni” – olvasható a 2012-es jelentkezési határidő napjára szervezett, „Az utolsó nyílt nap” elnevezésű demonstráció Facebook-oldalán.

A Hallgatói Hálózat szerint a kormány a saját szabályait szegte meg azzal, hogy "nem tájékoztatták a most végzős gimnazistákat arról, hogy kukába dobhatják az áttanult éveiket, a terveiket, az álmaikat. Nem tehetik egyik napról a másikra tönkre az egyetemeket, az ott dolgozók állását veszélyeztetve".

„Most egy olyan nyílt napra hívunk mindenkit, melyen végigjárjuk azokat az egyetemeket, ahova valószínűleg már nem fogunk bekerülni” – írják. A tüntetők február 15-én, délután fél négykor indulnak az Eötvös Loránd Tudományegyetem lágymányosi campusának északi oldaláról, elhaladnak a Műegyetem előtt, a demonstráció a Budapesti Corvinus Egyetem Fővám téri épülete előtt ér véget. A Hallgatói Hálózat előző akciójáról itt olvashattok.

Hallgatói Hálózat: kik ők, és mit akarnak?

„Velünk beszéljenek, ne rólunk”, „a tanulás nem luxus”, „ezt a forradalmat kitilthatod az egyetemről, de az üzenőfalad tele lesz vele” – június közepén még ilyen transzparensekkel tiltakozott a kormány oktatáspolitikája ellen a Hallgatói Hálózat (HaHa).

A többségében budapesti egyetemek hallgatóiból és oktatóiból álló csoport 2011 tavaszán jött létre – azután, hogy kiszivárgott egy olyan minisztériumi tervezet, amely az állami egyetemek és főiskolák számát a jelenlegi felére csökkentette volna, megszüntetve többek között a Budapesti Corvinus Egyetem, az Óbudai Egyetem, valamint a kaposvári és a győri egyetem önállóságát.

A csoport először Facebook-oldalán foglalta össze a felsőoktatás átalakításával kapcsolatos álláspontját: nem tartják elfogadhatónak a kormányzati döntéshozatal módját, mert „átláthatatlan és antidemokratikus”, és mert „kizárólag a gazdasági racionalizáció és politikai szempontok irányítják”. Azt szerették volna elérni, hogy az oktatási államtitkárság az új felsőoktatási törvényt a hallgatók és az oktatók bevonásával készítse el.

"Ez a mozgósítás egy hosszútávú, hatékony hallgatói érdekképviselet kialakításának az első lépése. Úgy érezzük, hogy a nyomásgyakorlás hagyományos eszközei hatástalanok, fontos az összegyetemi összefogás, mert ez a reform mindannyiunkat érinteni fog" – írták. A Hallgatói Hálózatnak a Facebookon több mint 1300 követője van, egyik decemberi előadásukon körülbelül negyven-ötvenen vettek részt.

A Corvinustól az Educatio kiállításig

A HaHa már első megmozdulásával - amelyet a rendvédelmi szakszervezetek júniusi tüntetésével egy napon tartottak - nagy port kavart: eredetileg egy éjszakai kerekasztal-beszélgetést szerveztek a Corvinus Fővám téri épületében, Mészáros Tamás akkori rektor azonban a program túlpolitizáltságára és technikai problémákra hivatkozva nem engedélyezte, hogy a campuson tartsák meg a fórumot.

A demonstrációt – amelyen körülbelül százötven-kétszáz egyetemista vett részt - végül a Fővám térre költöztették ki, a vitafórumot pedig a Múzeum utcai Kossuth Klubban tartották meg, ahol Radó Péter oktatáskutató és Tamás Gáspár Miklós filozófus mellett több ELTE-s, BME-s és corvinusos oktató és hallgató beszélt a kormány felsőoktatási terveiről.

A Hallgatói Hálózat később a szakszervezetek október eleji D-Day tüntetéssorozatához is csatlakozott, és Az Egymillióan a magyar sajtószabadságért által szervezett október 23-i tüntetésen is beszédet mondtak. Legutolsó megmozdulásuk a 2012-es Educatio kiállításon volt, ahol bekiabálásokkal zavarták meg Princzinger Péter Oktatási Hivatal-elnök beszédét.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.