Az ELTE, a Műegyetem és a Corvinus előtt tüntetnek február 15-én a diákok

Az ELTE lágymányosi campusától indul a Hallgatói Hálózat (HaHa) február 15-i tüntetése a felvételi keretszámok...

  • Eduline
Stiller Ákos

Az ELTE lágymányosi campusától indul a Hallgatói Hálózat (HaHa) február 15-i tüntetése a felvételi keretszámok csökkentése és a kormány felsőoktatási tervei ellen.

„A kormány olyan felsőoktatási törvényt hozott, amellyel elveszi a következő generációk és az ország jövőjét. A keretszámok indokolatlan és drasztikus csökkentése, a több százezer forintos tandíj és a cserébe adott, fiatalkori eladósodást eredményező Diákhitel 2 rendszere nem oldja meg a felsőoktatás hibáit. A röghöz kötés nem válasz az elvándorlásra, helyette jobb kilátásokat kellene teremteni” – olvasható a 2012-es jelentkezési határidő napjára szervezett, „Az utolsó nyílt nap” elnevezésű demonstráció Facebook-oldalán.

A Hallgatói Hálózat szerint a kormány a saját szabályait szegte meg azzal, hogy "nem tájékoztatták a most végzős gimnazistákat arról, hogy kukába dobhatják az áttanult éveiket, a terveiket, az álmaikat. Nem tehetik egyik napról a másikra tönkre az egyetemeket, az ott dolgozók állását veszélyeztetve".

„Most egy olyan nyílt napra hívunk mindenkit, melyen végigjárjuk azokat az egyetemeket, ahova valószínűleg már nem fogunk bekerülni” – írják. A tüntetők február 15-én, délután fél négykor indulnak az Eötvös Loránd Tudományegyetem lágymányosi campusának északi oldaláról, elhaladnak a Műegyetem előtt, a demonstráció a Budapesti Corvinus Egyetem Fővám téri épülete előtt ér véget. A Hallgatói Hálózat előző akciójáról itt olvashattok.

Hallgatói Hálózat: kik ők, és mit akarnak?

„Velünk beszéljenek, ne rólunk”, „a tanulás nem luxus”, „ezt a forradalmat kitilthatod az egyetemről, de az üzenőfalad tele lesz vele” – június közepén még ilyen transzparensekkel tiltakozott a kormány oktatáspolitikája ellen a Hallgatói Hálózat (HaHa).

A többségében budapesti egyetemek hallgatóiból és oktatóiból álló csoport 2011 tavaszán jött létre – azután, hogy kiszivárgott egy olyan minisztériumi tervezet, amely az állami egyetemek és főiskolák számát a jelenlegi felére csökkentette volna, megszüntetve többek között a Budapesti Corvinus Egyetem, az Óbudai Egyetem, valamint a kaposvári és a győri egyetem önállóságát.

A csoport először Facebook-oldalán foglalta össze a felsőoktatás átalakításával kapcsolatos álláspontját: nem tartják elfogadhatónak a kormányzati döntéshozatal módját, mert „átláthatatlan és antidemokratikus”, és mert „kizárólag a gazdasági racionalizáció és politikai szempontok irányítják”. Azt szerették volna elérni, hogy az oktatási államtitkárság az új felsőoktatási törvényt a hallgatók és az oktatók bevonásával készítse el.

"Ez a mozgósítás egy hosszútávú, hatékony hallgatói érdekképviselet kialakításának az első lépése. Úgy érezzük, hogy a nyomásgyakorlás hagyományos eszközei hatástalanok, fontos az összegyetemi összefogás, mert ez a reform mindannyiunkat érinteni fog" – írták. A Hallgatói Hálózatnak a Facebookon több mint 1300 követője van, egyik decemberi előadásukon körülbelül negyven-ötvenen vettek részt.

A Corvinustól az Educatio kiállításig

A HaHa már első megmozdulásával - amelyet a rendvédelmi szakszervezetek júniusi tüntetésével egy napon tartottak - nagy port kavart: eredetileg egy éjszakai kerekasztal-beszélgetést szerveztek a Corvinus Fővám téri épületében, Mészáros Tamás akkori rektor azonban a program túlpolitizáltságára és technikai problémákra hivatkozva nem engedélyezte, hogy a campuson tartsák meg a fórumot.

A demonstrációt – amelyen körülbelül százötven-kétszáz egyetemista vett részt - végül a Fővám térre költöztették ki, a vitafórumot pedig a Múzeum utcai Kossuth Klubban tartották meg, ahol Radó Péter oktatáskutató és Tamás Gáspár Miklós filozófus mellett több ELTE-s, BME-s és corvinusos oktató és hallgató beszélt a kormány felsőoktatási terveiről.

A Hallgatói Hálózat később a szakszervezetek október eleji D-Day tüntetéssorozatához is csatlakozott, és Az Egymillióan a magyar sajtószabadságért által szervezett október 23-i tüntetésen is beszédet mondtak. Legutolsó megmozdulásuk a 2012-es Educatio kiállításon volt, ahol bekiabálásokkal zavarták meg Princzinger Péter Oktatási Hivatal-elnök beszédét.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.