Ennyire nehéz bekerülni a tanári szakokra

Megnéztük, tavaly hány pontra volt szükség az osztatlan tanári szakok esetében államilag finanszírozott formában.

  • Eduline
YouTube

Az osztatlan tanári szakokra 300 és 400 közötti ponthatárokat állapítottak meg a Debreceni Egyetem esetén.

Az ELTE Tanárképző Központjában is hasonlóan alakultak a ponthatárok a legtöbb osztatlan tanári szak esetén, de vannak olyan szakok, ahol kiemelkedően sok pontra van szükség. Ilyen a biológia-fizika tanári szak, ahova 480 pontra volt szükség a bekerüléshez, fizika-kémia szakpárra pedig 464 pont kellett.

A Szegedi Tudományegyetemen 306 ponttól lehetett államilag finanszírozott képzésre bekerülni. Egy leendő angol-matek tanárnak azonban már 420 pontra volt szüksége. A biológia-földrajz tanároknak itt is 400 pont fölött kellett teljesíteniük.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.