Nem a tudáson, inkább a logikán múlt a középszintű biológiaérettségi

A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának két végzős orvostanhallgatóival beszélgettünk a középszintű feladatlapokról.

  • Eduline
Túry Gergely

A Romhányi Szakkollégiumba járó hallgató szerint a feladatok nem voltak nehezek, de egy sor körülmény lehetett buktató a megoldásoknál.

Kiemelték például rögtön az első feladatnál, hogy egy csomó kép is tartozik a feladathoz, ám ezeknek nincs funkciójuk, így zavaróak is lehetnek. Ennél szerintük a halmaz sem volt egyértelmű, sok idő mehetett el a közös rész megtalálásával. A második feladat hetes pontjában szintén sokat kellett tanakodniuk, mire értelmezni tudták a grafikont.

A hallgatók szerint az is zavaró lehetett, hogy egy-egy feladatban a szem különböző részeinek, valamint a különböző állati csontoknak a neve latinul is meg volt adva. Persze a feladat nem várta el, hogy a diákok tudják a latin kifezéseket, de pont ezért érthetetlen is, mit kerestek ott. Pláne, hogy a leendő orvostanhallgatók, akik számára ez fontos lehet, emelt szinten érettségiztek.

A hallgatók megjegyezték, a feladat megoldása sokszor nem a tudáson múlt, inkább csak azon, hogy felismerték-e a diákok a feladatokat, és hagyták-e magukat megtéveszteni az ábrákkal.

 

Biológiaérettségi: feladatsorok és megoldások elsőként itt!

Ma reggel nyolctól tartják az emelt- és középszintű bioszérettségit. Az eduline percről percre követi a nap eseményeit: írunk a középszintű feladatlapról, szakértőket szólaltatunk meg, illetve a vizsga után jövünk a nem hivatalos megoldásokkal. A biológia érettségi nap támogatását köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának!

Emelt szintű biológia érettségi felkészítő

Online képzés célja: Az előkészítő a 2018 májusi emelt szintű biológia érettségi írásbeli és szóbeli vizsgájára készít fel. | | Tudomány, szociológia, oktatás , Érettségi, nyelvvizsga , Érettségi felkészítők , Középiskola, érettségi felkészülés

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.