Ilyen lesz a 2017-es tavaszi érettségi: a legfontosabb dátumok

Elő a naptárakkal, ezekre a napokra kell csúcsformába lendülni!

  • Eduline
Mónus Márton

Arról már írtunk, milyen változásokra kell számítani a 2016/2017-es tavaszi érettségin, most ideje arról is szót ejteni, milyen dátumokat kell bejelölnötök a naptárban.

Ebben a tanévben először a nemzetiségi nyelv és irodalom érettségiket szervezik meg, ide május 5-én reggel 8 órára várják a diákokat. A többségnek azonban csak ezután, hétfőn, azaz 8-án kezdődnek meg a vizsgák, szokás szerint a magyarérettségivel.

A hagyományoknak megfelelően a magyart a matek-, majd a töri-, később pedig az angol-, majd a hét utolsó munkanapján, 12-én a németérettségi követi.

A szóbeli vizsgákat emelt szinten június 8-15 között, középszinten pedig 19-30 között tartják a középiskolák.

A 2017-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Az írásbeli vizsgák időpontjai:

Nemzetiségi nyelv és irodalom május 5. 8:00

Magyar nyelv és irodalom május 8. 8.00

Matematika május 9. 8.00

Történelem május 10. 8.00

Angol nyelv május 11. 8.00

Német nyelv május 12. 8.00

Informatika (emelt szint) május 15. 8.00

Latin, héber nyelv május 15. 14.00

Biológia május 16. 8.00

Társadalomismeret (emelt szint) május 16. 14.00

Ágazati és ágazaton kívüli szakmai vizsgatárgyak május 17. 8:00

Informatika (középszint) május 18. 8.00

Belügyi rendészeti ismeretek május 18. 14.00

Kémia május 19. 8.00

Földrajz május 19. 14.00

Fizika május 22. 8.00

Vizuális kultúra (középszint) május 22. 14.00

Francia nyelv május 23. 8:00

Filozófia május 23. 14:00

Spanyol nyelv május 24. 8:00

Mozgóképkultúra és médiaismeret, dráma május 24. 14:00

Olasz nyelv május 25. 8:00

Gazdasági ismeretek, katonai alapismeretek május 25. 14:00

Orosz nyelv, egyéb, más vizsganapon nem szereplő nyelv május 26. 8:00

Az aktuális érettségi mintafeladatokat erre keressétek!

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.