Alig egy hét van hátra a ponthatárhúzásig, sokatoknál már megjelentek a pontszámok az E-felvételiben. Ezek azonban még nem minden esetben tekinthetők véglegesnek.
Ahogy halad a felvételi ügyintézési időszak, már egyre többen láthatjátok a kiszámított pontszámaitokat az E-felvételiben. Fontos azonban, hogy ezek még nem mindenkinél véglegesek, hiszen a dokumentumok feldolgozása továbbra is zajlik.
Ha időben feltöltöttétek a 12. vagy 13. évfolyamos bizonyítványotokat, jó eséllyel már megjelentek a tanulmányi pontjaitok az E-felvételiben. Ha azonban csak júliusban pótoltátok a dokumentumokat, egyelőre még legyetek türelemmel, a feldolgozás ugyanis továbbra is tart.
A Felvi azt írja, hogy nemcsak a jelentkezők által feltöltött dokumentumokat dolgozzák fel folyamatosan, hanem a felsőoktatási intézmények is még rögzítik a saját hatáskörükbe tartozó adatokat. Ide tartoznak többek között
Az ügyintézési időszakban százezres nagyságrendben érkeztek be ellenőrzésre váró dokumentumok és kérelmek, ezért a feldolgozás csak a ponthatárok kihirdetését megelőző napokban zárul le.
Érdemes ránézni az E-felvételi Dokumentumok menüpontjára is: itt láthatjátok, maradt-e még feldolgozatlan iratotok. A Közhiteles nyilvántartásokból származó információk menüpontban pedig azt ellenőrizhetitek, hogy minden szükséges elektronikus adat megérkezett-e. Ha még hiányzik valami, a pontszámotok is változhat.
A végleges eredményre azonban már nem kell sokat várni: július 23-án este – várhatóan a korábbi évekhez hasonlóan 20 órakor – teszi közzé az Oktatási Hivatal a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Ekkor derül ki az is, hogy a közel 130 ezer jelentkező közül kik kezdhetik meg tanulmányaikat szeptembertől valamelyik magyar egyetem alap-, osztatlan vagy mesterképzésén.
Az ELTE állami ösztöndíjas, nappali jogászképzésére az elmúlt négy évben rendre az egyik legmagasabb ponttal lehetett bejutni: minden évben bekerült a top 5-be. Mutatjuk, milyen szakokon húzták a legmagasabb ponthatárokat 2022 óta.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
