Alig egy hét van hátra a ponthatárhúzásig, sokatoknál már megjelentek a pontszámok az E-felvételiben. Ezek azonban még nem minden esetben tekinthetők véglegesnek.
Ahogy halad a felvételi ügyintézési időszak, már egyre többen láthatjátok a kiszámított pontszámaitokat az E-felvételiben. Fontos azonban, hogy ezek még nem mindenkinél véglegesek, hiszen a dokumentumok feldolgozása továbbra is zajlik.
Ha időben feltöltöttétek a 12. vagy 13. évfolyamos bizonyítványotokat, jó eséllyel már megjelentek a tanulmányi pontjaitok az E-felvételiben. Ha azonban csak júliusban pótoltátok a dokumentumokat, egyelőre még legyetek türelemmel, a feldolgozás ugyanis továbbra is tart.
A Felvi azt írja, hogy nemcsak a jelentkezők által feltöltött dokumentumokat dolgozzák fel folyamatosan, hanem a felsőoktatási intézmények is még rögzítik a saját hatáskörükbe tartozó adatokat. Ide tartoznak többek között
Az ügyintézési időszakban százezres nagyságrendben érkeztek be ellenőrzésre váró dokumentumok és kérelmek, ezért a feldolgozás csak a ponthatárok kihirdetését megelőző napokban zárul le.
Érdemes ránézni az E-felvételi Dokumentumok menüpontjára is: itt láthatjátok, maradt-e még feldolgozatlan iratotok. A Közhiteles nyilvántartásokból származó információk menüpontban pedig azt ellenőrizhetitek, hogy minden szükséges elektronikus adat megérkezett-e. Ha még hiányzik valami, a pontszámotok is változhat.
A végleges eredményre azonban már nem kell sokat várni: július 23-án este – várhatóan a korábbi évekhez hasonlóan 20 órakor – teszi közzé az Oktatási Hivatal a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Ekkor derül ki az is, hogy a közel 130 ezer jelentkező közül kik kezdhetik meg tanulmányaikat szeptembertől valamelyik magyar egyetem alap-, osztatlan vagy mesterképzésén.
Az ELTE állami ösztöndíjas, nappali jogászképzésére az elmúlt négy évben rendre az egyik legmagasabb ponttal lehetett bejutni: minden évben bekerült a top 5-be. Mutatjuk, milyen szakokon húzták a legmagasabb ponthatárokat 2022 óta.
Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.
Az oktatáskutató szerint a tervezetből egyelőre nem rajzolódnak ki érdemi, rendszerszintű oktatáspolitikai változtatások.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
A negyedikesek és ötödikesek szövegértési eredménye jelentősen romlott, viszont több felsőbb évfolyamon javulást mértek.
A TOP3-as listára két fővárosi intézmény mellett egy vidéki is felkerült.
A gyerek szerencsére időben észrevette, hogy a csokis papírban nem csak édesség van.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A 2026/2027-es tanévben már csak négy évfolyamon tartanak országos kompetenciamérést, a változtatások részeként pedig a szülői háttérkérdőív is nagyobb hangsúlyt kap.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
