Felvételi 2025: ebben a statisztikában a szakképzés lenyomta a gimnáziumokat

Minden felvételiző azért izgul, hogy az első helyen megjelölt szakra jusson be. Ebben az évben a szakképzésből érkezők nagyobb arányban jutottak be az álomképzésükre.

A 2025/2026-os tanévre több mint 93 ezer diák jelentkezett alapképzésre Magyarországon, közülük 61 736-an gimnáziumból, míg 32 112-en szakképzésből.

A felvételi eredmények alapján a szakképzésből érkezők nagyobb arányban jutottak be első helyen megjelölt képzésükre: míg a gimnazisták 66%-át, 29 274 diákot, vették fel első helyen, addig a szakképzésből érkezők esetében ez az arány 71%, összesen 15 453 fő.

Milyen területre kerültek be legtöbben szakképzésből?

A felvettek számát tekintve egyértelműen a műszaki és a gazdaságtudományi szakok voltak a legnépszerűbbek a szakképzésből érkezők körében:

  • Műszaki terület: 4537 fő
  • Gazdaságtudomány: 4365 fő

Szintén sokan választották a pedagógusképzést (3442 fő) és az informatikai képzéseket (2882 fő). Ezeken a területeken a szakképzésben megszerzett gyakorlati tudás és szakmai előképzettség erős alapot adhat a további tanulmányokhoz.

Hogyan alakultak a legnépszerűbb szakok a gimnazisták körében?

A gimnáziumból érkezők körében a legnépszerűbb területek a gazdaságtudományi és a műszaki szakok voltak:

  • Gazdaságtudomány: 10 836 fő
  • Műszaki terület: 6075 fő

Szintén sokan választották a pedagógusképzést (5371 fő), a bölcsésztudomány (5262 fő) és a társadalomtudományt (4089 fő). Ezeken a területeken a gimnáziumi előképzettség jól megalapozza az elméleti tudást, amelyre a továbbtanulás során építeni lehet.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.