Volt, ahol csak 116 pontot kellett elérni: mutatjuk a pótfelvételi legalacsonyabb ponthatárait

Kommunikáció- és médiatudomány szakra 120 ponttal, gazdálkodási és menedzsment képzésre már 116 ponttal is be lehetett kerülni. Összegyűjtöttük a 2025-ös pótfelvételi legalacsonyabb ponthatárait az önköltséges nappali tagozatos képzéseken.

16500-en adták be a jelentkezésüket a 2025-ös pótfelvételin, melynek keretében 44 egyetem, főiskola hirdetett meg képzéseket állami ösztöndíjas vagy önköltséges formában. A legkeresettebb szakok idén az orvos-egészségtudományi, informatikai, műszaki, valamint a gazdaságtudományi és pedagógusképzések voltak, de akadtak olyan szakok, ahova egy erős hármas érettségivel is be lehetett jutni.

Míg egyes szakokon akár közel 400 pontot is el kellett érniük a diákoknak a bekerüléshez, addig voltak olyan szakok, ahol nem igazán kellett megerőltetnie magukat a jelentkezőknek.

Az önköltséges nappali tagozatos alapképzések közül ezeken a helyeken már 200 pont alatt is felvették a jelentkezőket:

Wekerle Sándor Üzleti Főiskola

  • gazdálkodási és menedzsment: 116

Tompori Pál Főiskola

  • gazdálkodási és menedzsment: 189

Érdemes megjegyezni, hogy ezen a szakon

az általános felvételiben is ugyanitt húzták meg a ponthatárt

a Wekerle főiskolán. A Tompori Pál Főiskolán azonban az általános felvételin ennél is kevesebbet, csak 160 pontot kellett elérnie a gazdálkodási és menedzsment képzésre jelentkezőknek.

Budapesti Metropolitan Egyetem

  • kereskedelem és marketing: 190
  • pénzügy és számvitel: 187
  • turizmus-vendéglátás: 166

Miskolci Egyetem

  • emberi erőforrások: 196

Edutus Egyetem

  • gazdálkodási és menedzsment: 141
  • kereskedelem és marketing: 156
  • turizmus vendéglátás: 148

Debreceni Egyetem

  • igazságügyi igazgatási: 190

Kodolányi János Egyetem

  • kommunikáció- és médiatudomány: 120
  • közösségszervezés: 190
  • emberi erőforrások (Székesfehérvár): 172
  • gazdálkodási és menedzsment: 176
  • turizmus- és vendéglátás (Székesfehérvár): 183
A pótfelvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.