Tavalyhoz képest 681-gyel több diákot vettek osztatlan tanárszakra, de még így is csak 2265-en kezdik meg a tanulmányaikat ősztől valamelyik osztatlan tanárképzésen.
220 és 300 pont közötti pontokkal jó eséllyel be lehetett kerülni az idei felvételin olyan osztatlan tanárszakra, mint digitális kultúra-történelem, biológia-matematika vagy éppenséggel angol.(Volt olyan egyetem, ahol a tanító alapszakhoz még ennyi sem kellett.)
Ezeknek azerős hármas-gyenge négyes érettségivel is megugorható ponthatároknak pedig az lett a következménye, hogy az előző évhez képest 681-gyel több, összesen 2265 diákot vettek fel valamelyik osztatlan tanári képzésre.
Ha megnézzük, az Oktatási Hivatal statisztikáiból kiderül, hogy utoljára 2018-ban kerültek be nagyjából ugyanennyien tanárszakra. A negatív mélypontot a 2020-as eljárás jelentette, amikor a felvételizők száma csak 1695 volt.
A pálya vonzerejét javította, hogy például 2025-ben és 2024-ben is emelkedett a pedagógusok fizetése.
Ezzel párhuzamosan érdemes megjegyezni, hogy az Eduline-nak korábban Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy fogalmazott, hogy a korábbi évek statisztikái alapján a lemorzsolódás miatt, a felvett diákok egyötöde áll majd pályára.
Ezzel pedig nem könnyen lehet pótolni a nyugdíjba vonuló tanárokat, főleg például a természettudományos tantárgyakból. Alig egy hónappal a 2025/2026-os tanév kezdete előtt nagyjából szinte lehetetlen feladat például fizikatanárt találni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
