Mielőtt megkezditek majd a tanulmányaitokat a beiratkozáskor alá kell majd írjátok egy szerződést, amiben feltüntetik a támogatással járó kötelezettségeiteket. Ha ezeknek a kötelezettségeknek nem tesztek eleget, akkor az állam akár vissza is követelhet a tandíjatokat.
Július 23-án lezárult az általános felvételi eljárás, ahol közel 96 ezer diák kapott örömhírt, hogy megkezdhetik a tanulmányaikat valamelyik felsőoktatási intézményben. Egy friss statisztika szerint pedig a felvételt nyert hallgatók 80 százalékos arányban állami ösztöndíjasként kezdhetik meg a félévet.
Véget ért a jelentkezés, ekkor hirdetik ki a ponthatárokat a pótfelvételin
Mit takar az ösztöndíj?
Az állami ösztöndíj lényege, hogy a magyar állam átvállalja a hallgatók felsőoktatási képzésének költségeit. Ez azonban nem „ajándék”:
minden ösztöndíjas hallgatónak szerződést kell aláírnia a beiratkozáskor, amelyben vállalja a támogatás feltételeinek teljesítését. Ezek elmulasztása esetén az állam a tandíj visszafizetését követelheti.
Itt van minden infó, amit az egyetemi beiratkozásról tudnotok kell
Végezz időben és utána dolgozz itthon
A hallgatói szerződésben két alapvető elvárást rögzítenek, amit teljesítenetek kell:
1. Időben kell diplomázni:
A tanulmányaitok legfeljebb a képzési idő másfélszerese alatt kell befejezzétek.
Ez azt jelenti, hogy például egy hat féléves alapképzést maximum kilenc félév alatt kell elvégezni. Aki ennél hosszabb idő alatt szerez diplomát, már nem teljesíti az ösztöndíj feltételeit.
2. Magyarországi munkavállalás:
A végzésetek után az állami ösztöndíjas félévekkel megegyező időtartamot kell magyarországi munkaviszonyban eltöltenetek. Ennek teljesítésére húsz év áll rendelkezésre.
Ha a diplomátok után külföldre mennétek dolgozni, még az is belefér, ugyanis a számításnál nem a naptári féléveket, hanem az egyetemi szemeszterek (5 hónap) időtartamát veszik alapul. Például, ha egy 12 féléves, azaz hatéves osztatlan képzést végeztetek el időben, akkor öt évet kell Magyarországon dolgoznotok húsz éven belül.
Egyetemre mentek? Ezeket a dátumokat tartsátok észben augusztusban
Mi történik, ha valaki nem teljesíti a feltételeket?
Ha nem fejezitek be időben a tanulmányaitokat, vagy a végzést követő húsz évben nem dolgoztatok a megfelelő ideig Magyarországon, akkor vissza kell fizetnetek az állami ösztöndíj összegét – legalább részben.
Például, ha valaki külföldre költözik, és egyáltalán nem vállal munkát itthon, akkor a teljes támogatást vissza kell térítenie. Viszont, ha részben teljesíti a feltételeket – például néhány évig Magyarországon dolgozik –, akkor arányosan kevesebbet kell visszafizetnie.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
