Felvételi 2025: ezekre az alapszakokra csak 500 ponttal lehetett bejutni

Több olyan alapszak is volt az idei felvételin, ahova csak a maximális 500 ponttal lehetett bekerülni.

A július 23-i ponthatárok kihirdetése után megnéztük, hogy az egyetemeken melyik szakokra lehetett csak és kizárólag a maximális, 500 ponttal bejutni.

A lista a következőképpen alakult:

  • DE-ÁJK (levelező, állami ösztöndíjas): igazságügyi igazgatási
  • DUE   (levelező, állami ösztöndíjas):   gazdálkodási és menedzsment
  • GFE-GK   (levelező, állami ösztöndíjas):   pénzügy és számvitel (Szeged)
  • KJE-GTK   (levelező, állami ösztöndíjas):   emberi erőforrások (Székesfehérvár)
  • MATE     (levelező, önköltséges):  gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki
  • ME-BTK (nappali, önköltséges): nemzetközi tanulmányok
  • THE   (nappali, önköltséges):  gazdálkodási és menedzsment

Érdekes, hogy egy kivétellel kisebb, vidéki egyetemen húztak ennyire magas pontot, és azt is fontos kiemelni, hogy a hét szak közül öt levelező. Feltehetően levelezőre azok jelentkeztek, akiknek már van végzettségük és jelenleg is valahol dolgoznak.

Ha már valakinek van diplomája, akkor a pontjait számolhatják az okleveléből is. Például egy jeles felsőfokú oklevél a jelenlegi pontszámításban 400 pontot ér, ha valakinek emellett még van nyelvvizsgája, akkor viszonylag egyszerűen meg tudja szerezni az 500 pontot.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.