Felvételi 2025: ennyi állami ösztöndíjas férőhely érhető el az egyetemeken

Nehéz dolguk van az idei felvételizőknek; több ezerrel csökkentek az állami ösztöndíjas férőhelyek az egyetemeken.

  • Székács Linda

Alig másfél hét maradt a ponthatárok kihirdetéséig; július 23-án kiderül, kik kezdhetik a következő tanévet valamelyik magyarországi egyetemen.

A legnehezebb dolguk azoknak van, akik állami ösztöndíjas férőhelyekre jelentkeztek. Ezeken a szakokon ugyanis általában jóval magasabb a ponthatár, mint a költségtérítéses képzéseken, ráadásul idén is csökkentek az elérhető állami ösztöndíjak (keretszámok). Már januárban beszámoltunk ugyanis arról, hogy a 2025 szeptemberében induló képzéseknél mindössze négy egyetem növelte az államilag finanszírozott férőhelyeit, a többi intézménynél azonban ez jóval kevesebb lett, mint 2024-ben volt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem keretszámai például több mint kétezerrel csökkentek.

Hogy pontosan hány állami ösztöndíjas hely érhető el 2025-ben az egyetemeken, azt itt mutatjuk nektek:

  • Állatorvostudományi Egyetem – 210
  • Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem – 82
  • Budapesti Corvinus Egyetem – 878
  • Budapesti Gazdasági Egyetem – 4202
  • Budapesti Metropolitan Egyetem – 438
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – 4562
  • Debreceni Egyetem – 8594
  • Dunaújvárosi Egyetem – 677
  • Edutus Egyetem – 80
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem – 8758
  • Eszterházy Károly Katolikus Egyetem – 2428
  • Gábor Dénes Egyetem – 306
  • Gál Ferenc Egyetem – 1256
  • Károli Gáspár Református Egyetem – 2552
  • Kodolányi János Egyetem – 339
  • Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – 223
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem – 6424
  • Magyar Képzőművészeti Egyetem – 201
  • Magyar Táncművészeti Egyetem – 230
  • Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem – 1225
  • Milton Friedman Egyetem – 545
  • Miskolci Egyetem – 4328
  • Moholy-Nagy Művészeti Egyetem – 345
  • Nemzetközi Közszolgálati Egyetem – 2740
  • Neumann János Egyetem – 1185
  • Nyíregyházi Egyetem – 1753
  • Óbudai Egyetem – 3980
  • Pannon Egyetem – 1700
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem – 2149
  • Pécsi Tudományegyetem – 5750
  • Semmelweis Egyetem – 2876
  • Soproni Egyetem – 1408
  • Széchenyi István Egyetem – 4780
  • Szegedi Tudományegyetem – 5685
  • Színház- és Filmművészeti Egyetem – 276
  • Tokaj-Hegyalja Egyetem – 284

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.