Felvételi 2025: ennyi állami ösztöndíjas férőhely érhető el az egyetemeken

Nehéz dolguk van az idei felvételizőknek; több ezerrel csökkentek az állami ösztöndíjas férőhelyek az egyetemeken.

  • Székács Linda

Alig másfél hét maradt a ponthatárok kihirdetéséig; július 23-án kiderül, kik kezdhetik a következő tanévet valamelyik magyarországi egyetemen.

A legnehezebb dolguk azoknak van, akik állami ösztöndíjas férőhelyekre jelentkeztek. Ezeken a szakokon ugyanis általában jóval magasabb a ponthatár, mint a költségtérítéses képzéseken, ráadásul idén is csökkentek az elérhető állami ösztöndíjak (keretszámok). Már januárban beszámoltunk ugyanis arról, hogy a 2025 szeptemberében induló képzéseknél mindössze négy egyetem növelte az államilag finanszírozott férőhelyeit, a többi intézménynél azonban ez jóval kevesebb lett, mint 2024-ben volt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem keretszámai például több mint kétezerrel csökkentek.

Hogy pontosan hány állami ösztöndíjas hely érhető el 2025-ben az egyetemeken, azt itt mutatjuk nektek:

  • Állatorvostudományi Egyetem – 210
  • Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem – 82
  • Budapesti Corvinus Egyetem – 878
  • Budapesti Gazdasági Egyetem – 4202
  • Budapesti Metropolitan Egyetem – 438
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – 4562
  • Debreceni Egyetem – 8594
  • Dunaújvárosi Egyetem – 677
  • Edutus Egyetem – 80
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem – 8758
  • Eszterházy Károly Katolikus Egyetem – 2428
  • Gábor Dénes Egyetem – 306
  • Gál Ferenc Egyetem – 1256
  • Károli Gáspár Református Egyetem – 2552
  • Kodolányi János Egyetem – 339
  • Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – 223
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem – 6424
  • Magyar Képzőművészeti Egyetem – 201
  • Magyar Táncművészeti Egyetem – 230
  • Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem – 1225
  • Milton Friedman Egyetem – 545
  • Miskolci Egyetem – 4328
  • Moholy-Nagy Művészeti Egyetem – 345
  • Nemzetközi Közszolgálati Egyetem – 2740
  • Neumann János Egyetem – 1185
  • Nyíregyházi Egyetem – 1753
  • Óbudai Egyetem – 3980
  • Pannon Egyetem – 1700
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem – 2149
  • Pécsi Tudományegyetem – 5750
  • Semmelweis Egyetem – 2876
  • Soproni Egyetem – 1408
  • Széchenyi István Egyetem – 4780
  • Szegedi Tudományegyetem – 5685
  • Színház- és Filmművészeti Egyetem – 276
  • Tokaj-Hegyalja Egyetem – 284

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.