Sokan már túl vannak az érettségin, mégsem jelennek meg a pontjaik az E-felvételi rendszerben. Ez nem feltétlenül hiba – több oka is lehet annak, ha a rendszer egyelőre nulla pontot mutat. Mutatjuk, mire érdemes figyelni.
A 2025-ös érettségik hivatalosan július 2-án zárulnak, azonban sok diák már túl van a szóbeli vizsgáin, és tisztában van minden eredményével. Ennek ellenére az E-felvételi rendszerében ilyenkor gyakran még mindig nulla pont szerepel.
Ez általában nem hiba, hanem azt jelzi, hogy a felvételi központ még nem dolgozta fel az érettségi eredményeket. A pontszámok kiszámításához szükség van minden releváns adat beérkezésére – ha ezek közül akár egy is hiányzik, a rendszer nem tud végleges pontszámot megjeleníteni. Nincs ok aggodalomra: az adatok folyamatosan frissülnek, és a pontszámok hamarosan meg fognak jelenni.
Mire figyelj, ha csak egy jelentkezésednél hiányoznak a pontok?
Előfordulhat, hogy a legtöbb jelentkezési hely mellett már látszanak a pontjaid, de egy adott szaknál még mindig nulla pont szerepel. Ez általában valamilyen speciális követelmény hiányára utal. Az alábbiak lehetnek a lehetséges okok:
Bármelyik esetről is van szó, fontos, hogy figyeld a hiánypótlási felhívásokat, mert július 9-ig van lehetőséged a hiányzó dokumentumok pótlására vagy esetleges hibák javítására.
| Idén felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
