Sokan már túl vannak az érettségin, mégsem jelennek meg a pontjaik az E-felvételi rendszerben. Ez nem feltétlenül hiba – több oka is lehet annak, ha a rendszer egyelőre nulla pontot mutat. Mutatjuk, mire érdemes figyelni.
A 2025-ös érettségik hivatalosan július 2-án zárulnak, azonban sok diák már túl van a szóbeli vizsgáin, és tisztában van minden eredményével. Ennek ellenére az E-felvételi rendszerében ilyenkor gyakran még mindig nulla pont szerepel.
Ez általában nem hiba, hanem azt jelzi, hogy a felvételi központ még nem dolgozta fel az érettségi eredményeket. A pontszámok kiszámításához szükség van minden releváns adat beérkezésére – ha ezek közül akár egy is hiányzik, a rendszer nem tud végleges pontszámot megjeleníteni. Nincs ok aggodalomra: az adatok folyamatosan frissülnek, és a pontszámok hamarosan meg fognak jelenni.
Mire figyelj, ha csak egy jelentkezésednél hiányoznak a pontok?
Előfordulhat, hogy a legtöbb jelentkezési hely mellett már látszanak a pontjaid, de egy adott szaknál még mindig nulla pont szerepel. Ez általában valamilyen speciális követelmény hiányára utal. Az alábbiak lehetnek a lehetséges okok:
Bármelyik esetről is van szó, fontos, hogy figyeld a hiánypótlási felhívásokat, mert július 9-ig van lehetőséged a hiányzó dokumentumok pótlására vagy esetleges hibák javítására.
| Idén felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
