Dragomán Györgytől kért segítséget több érettségiző a szóbeli tételekhez magyarból

Az író több kétségbeesett levelet kapott érettségizőktől a kortárs irodalmi tételek kapcsán.

Dragomán György közösségi oldalán számolt be arról, hogy az éjszaka több érettségiző is írt neki, amiben a Hangár, Húsleves novelláiról kérdezték.

Több kétségbeesett levelet is kaptam ma éjszaka, diákoktól, a saját novelláimmal kapcsolatban, (Hangár, Húsleves) hogy a kidolgozott tétel, amit az osztálytársuk csinált, és elküldött nekik, nem fedi a valóságot, ez, hogy lehet, miért lehet?

- írta posztjában az író, majd hozzátette, hogy "sajnálja azokat a szegény érettségizőket, akik nyelvi modellek segítségével dolgozták ki a kortárs irodalmi tételeket, és össze vissza-fognak beszélni ezért."

"Abban az esetben ha a modellek nem ismerik a konkrét szöveget (ez kortárs tételeknél sokszor valószínű) ezt első körben nem fogják megmondani, hanem inkább halandzsáznak egyet." - jegyezte meg.

 

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy egy nemrég megjelent kutatás szerint a 13–16 éves magyar diákok 98%-a már hallott a mesterséges intelligenciáról, és több mint háromnegyedük ki is próbált valamilyen MI-alapú alkalmazást. Míg 2023-ban a diákok 37%-a használt ilyen eszközöket, addig 2024-re ez az arány 77%-ra emelkedett.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.