Ilyen ponthatárokat húztak tavaly az öt legnépszerűbb műszaki képzésen

Az öt legnépszerűbb műszaki képzés közül szinte mindenhol a BME-n húzták a legmagasabb ponthatárokat.

Közel 130 ezren próbálnak meg bejutni valamelyik magyar egyetem képzéseire a 2025-ös általános felvételi eljárás során.

Műszaki képzési területen a legtöbben gépészmérnöknek készülnek, melyre 2635 elsőhelyes jelentkezés érkezett. Ezt követi a villamosmérnöki, az építészmérnöki, a járműmérnöki és a mechatronikai mérnöki szak.

Kiválasztottunk néhány egyetemet, és megnéztük, tavaly milyenek voltak a ponthatárok ezen az öt képzésen. Bár ezek idén változhatnak, segítségül szolgálhat ahhoz, hogy tudjátok mire számítsatok majd a ponthirdetéskor a különböző intézményeknél.

Ezeken az alapszakokon extrém magasak voltak a ponthatárok 2024-ben

A legnépszerűbb nappali és állami ösztöndíjas mérnöki szakok ponthatárai 2024-ben:

gépészmérnöki:

  • BME: 320
  • ME: 240
  • OE: 227

villamosmérnöki:

  • BME: 320
  • OE: 270
  • PTE: 347

építészmérnöki:

  • BME: 398
  • OE: 346
  • PTE: 343

járműmérnöki:

  • BME: 328
  • ME: 244
  • SZE: 294

mechatronikai mérnöki:

  • BME: 376
  • ME: 267
  • SZE: 253
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.