Ilyen ponthatárokat húztak tavaly az öt legnépszerűbb műszaki képzésen

Az öt legnépszerűbb műszaki képzés közül szinte mindenhol a BME-n húzták a legmagasabb ponthatárokat.

Közel 130 ezren próbálnak meg bejutni valamelyik magyar egyetem képzéseire a 2025-ös általános felvételi eljárás során.

Műszaki képzési területen a legtöbben gépészmérnöknek készülnek, melyre 2635 elsőhelyes jelentkezés érkezett. Ezt követi a villamosmérnöki, az építészmérnöki, a járműmérnöki és a mechatronikai mérnöki szak.

Kiválasztottunk néhány egyetemet, és megnéztük, tavaly milyenek voltak a ponthatárok ezen az öt képzésen. Bár ezek idén változhatnak, segítségül szolgálhat ahhoz, hogy tudjátok mire számítsatok majd a ponthirdetéskor a különböző intézményeknél.

Ezeken az alapszakokon extrém magasak voltak a ponthatárok 2024-ben

A legnépszerűbb nappali és állami ösztöndíjas mérnöki szakok ponthatárai 2024-ben:

gépészmérnöki:

  • BME: 320
  • ME: 240
  • OE: 227

villamosmérnöki:

  • BME: 320
  • OE: 270
  • PTE: 347

építészmérnöki:

  • BME: 398
  • OE: 346
  • PTE: 343

járműmérnöki:

  • BME: 328
  • ME: 244
  • SZE: 294

mechatronikai mérnöki:

  • BME: 376
  • ME: 267
  • SZE: 253
Hozzászólások

Túlélték a kényszerszünetet az Erasmus-kapcsolatok: így készülnek az egyetemek a program visszatérésére

A többéves kizárás ellenére sem szakadtak meg a magyar egyetemek nemzetközi kapcsolatai, így az Erasmus+ újraindulásakor nem kell mindent a nulláról kezdeniük. A modellváltó intézmények hallgatói közül néhányan már az őszi félévben külföldre utazhatnak, a hosszabb tanulmányutak visszatérésére azonban több helyen még várni kell. Megkérdeztük az érintett egyetemeket és a minisztériumot, mikor indulhatnak az első hallgatók.

A történelemtanárok sincsenek kellően felkészülve az ügynökakták feldolgozására a TTE elnöke szerint

Már az általános iskolásokkal is érdemes beszélni az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról, ha kérdéseik vannak a témával kapcsolatban – erről is beszélt Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke a Demokratának adott interjújában. A szakember szerint ugyanakkor a történelemtanárok nem feltétlenül vannak kellően felkészülve az állambiztonsági rendszer összetett történetének feldolgozására.