Az öt legnépszerűbb műszaki képzés közül szinte mindenhol a BME-n húzták a legmagasabb ponthatárokat.
Közel 130 ezren próbálnak meg bejutni valamelyik magyar egyetem képzéseire a 2025-ös általános felvételi eljárás során.
Műszaki képzési területen a legtöbben gépészmérnöknek készülnek, melyre 2635 elsőhelyes jelentkezés érkezett. Ezt követi a villamosmérnöki, az építészmérnöki, a járműmérnöki és a mechatronikai mérnöki szak.
Kiválasztottunk néhány egyetemet, és megnéztük, tavaly milyenek voltak a ponthatárok ezen az öt képzésen. Bár ezek idén változhatnak, segítségül szolgálhat ahhoz, hogy tudjátok mire számítsatok majd a ponthirdetéskor a különböző intézményeknél.
Ezeken az alapszakokon extrém magasak voltak a ponthatárok 2024-ben
A legnépszerűbb nappali és állami ösztöndíjas mérnöki szakok ponthatárai 2024-ben:
gépészmérnöki:
villamosmérnöki:
építészmérnöki:
járműmérnöki:
mechatronikai mérnöki:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
