Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Hoztunk pár tippet és trükköt, amit érdemes alkalmazni a vizsgán.
Az érettségi szezon írásbeli része, még javában tart, de sokan már túl vannak a nehezén. Legalábbis az angol- és a németérettségin, illetve a három főtantárgyon biztosan. Azonban itt nem ér véget a történet, ugyanis júniusban folytatódik az érettségi következő szakasza a szóbelikkel, amikre már most el lehet kezdeni készülni.
Mindenkinek megvan a maga taktikája, hogy hogyan készül fel a megmérettetésre, azonban vannak általános dolgok, amiket jó, ha mindenki megfogad. Most mutatunk párat, amik a nyelvi érettségik esetében lesznek kifejezetten hasznosak.
Milyen témákra lehet számítani közép- és emelt szinten?
Nagy átlagban témák tekintetében szinte bármi belekerülhet a szóbeli érettségibe. De sokszor emelnek át az előző évek témaköreiből is tételeket. Fontos, a nyelvi érettségik esetében sosem konkrét tételről van szó, amit meg kellene tanulni. Azért nevezik inkább témakörnek, mivel tág fogalmakra kérdeznek rá, amikről beszélnetek kell. Ilyen például a család, ahol az egyik módja feleletnek a saját családotok bemutatása. Vagy az ünnepek, ahol választhattok mondjuk egy konkrét ünnepet, amiről mesélhettek, hogy mondjuk nálatok hogyan zajlik, mik a fő jellemzők.
Összegyűjtöttük: itt vannak a 2025-ös emelt szintű érettségi témakörei
Hogyan lehet a legeffektívebben felkészülni a vizsgára?
Fontos a típusfeladatok gyakorlása. A már korábban említett témakörök untig ismétlése, hiszen ilyenekkel fogtok majd az éles szituációban is találkozni. De van egyéb módja is a felkészülésnek.
Az is sokat tud segíteni, ha a szóbeli előtti időszakban ráálltok az angolnyelvű podcastok hallgatására, filmek/videók nézésére. Az sem rossz, ha mondjuk a társaitokkal gyakoroljátok a párbeszédeket, hiszen az is szerves része a vizsgának, hogy az egyik vizsgabiztossal egy párbeszédet kell imitáljatok egy hétköznapi témával kapcsolatban (pl. útbaigazítás).
Ha emelt érettségit tesztek akkor a korábban felsoroltak mellett arra is ügyeljetek, hogy a debate, azaz érvelés-feladatnál, ha már eldöntöttetek, hogy az adott téma mellett vagy ellen érveltek, akkor menet közben nem váltsatok oldalt.
Mikor lehet póttételt húzni az érettségin?
Az „agyfagyás” a legjobbakkal is előfordul
Ha elsőre tetszik is a téma, amit húztatok, de amikor bele kellene kezdenetek, akkor hirtelen leblokkoltok, ne essetek kétségbe. Az ilyen esetekre jó, ha észben tartotok pár töltőmondatot, amivel „húzzátok az időt”, amíg gondolkodtok.
Ezek az úgynevezettek filler-ek többek között még azért is jók, mert fenntartják a kommunikáció folytonosságát, amíg gondolkodtok a megfelelő reakció. Az agyfagy ellen az is hatásos, ha ilyenkor „segítséget kértek” a vizsgáztatótól, például azzal a módszerrel, hogy visszakérdeztek a feltett kérdésére, hogy ismételje meg mert nem értettétek pontosan a kérdést.
Ezekbe a gyakori hibákba ne essetek bele
A leggyakrabban vétett hibák általában a stressz, illetve a tudatos odafigyelés hiányában keletkeznek. Ilyenkor sokan beleesnek abba, hogy félre értelmezik a kapott feladatot és amikor ez kiderül, akkor teljesen leblokkolnak.
Ennek az elkerülésére a legjobb módszer, ha a szóbeli előtt légzőgyakorlatokat végeztek, vagy valami olyasmit, ami általában megnyugtat titeket.
Ugyancsak a fent említett faktorokból fakadhat a lassú, darabos, folyékonyságot nélkülöző beszéd is. De ügyeljetek arra, hogy ne essetek át a ló túloldalára se. Az érthetetlenségig felgyorsult hadaró beszéd is hibának minősül.
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Miklósi György, a szervezet alapítója szerint indokolt esetben a sajátos nevelési igényű gyerekeknek még egy év halasztást kellene biztosítani, a szülőknek pedig lehetőséget kellene adni arra, hogy az óvodavezetővel kialakult vita esetén közvetlenül is kezdeményezhessék az eljárást.
Kilenc felsőoktatási érdekképviseleti szervezet közös levélben fordult Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkárhoz. A szakszervezetek azt szeretnék, hogy a kormány a 2027-es költségvetés felsőoktatást érintő intézkedéseiről és a készülő felsőoktatási koncepcióról is egyeztessen velük.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium úgy számol, hogy gyerekenként 27 perc alatt ki lehet tölteni. Az OGYM szerkesztőségünknek is elküldött közleményéből kiderült, hogy az oviKRÉTA rendszerében megjelent kérdőív az óvodás gyerekek fejlődésének értékelésére szolgál, és számozási hiba miatt állították le ideiglenesen.
A cél, hogy a fiatalok tisztában legyenek a mesterséges intelligencia működésével és buktatóival is.
A parlamenti államtitkár egy videóban beszélt az iskolák állapotáról és a Jeney Lajos Iskolafejlesztési Program céljairól.
A technológia egyre intimebb szerepet tölt be a fiatalok életében, különösen azok körében, akiknek sérülékenyebb a mentális jólléte, vagy akik nehezen beszélnek a problémáikról másokkal.